Mit találhatunk a boltok polcain

és ezek mire jók?

Pétisó – Országunkban egyik legelterjedtebb tavaszi műtrágyázásra használt szer. A Péti Nitrogén művek által 1931-ben kifejlesztett nitrogén fejsúlyos tápanyaga „kiváló hungarikum” is lehetne, tökéletesen alkalmas a gabona, kukorica és más nagyüzemi haszonnövény termés eredményeinek mennyiségi növelésére. Azonban díszgyepek tápanyag utánpótlására az egyoldalú és nem megfelelő arányú makro és mikroelem tartalma (illetve annak hiánya) miatt használata nem javasolt. Gyepfelületre gyakorolt hatására jellemző, hogy a kijuttatás után hirtelen zöldállomány túlnövekedést okoz, mely a gyökérzet elgyengülésével jár, így a kezdeti szép látványt egy- két hónap távlatában hirtelen esztétikai romlás követi, melynek oka a gyökérfejlődés leállása és a szártövek kóros elvékonyodása.

Magas nitrogén tartalmú komplex műtrágyák – A legtöbb műtrágya gyártó és forgalmazó vállalkozás magas nitrogén tartalmú keverékeket árul, hisz ezek a kemikáliák látványos, gyors  zöldállomány növekedést eredményeznek és haszon tartalmuk is ezeknek a termékeknek a legnagyobb. Tudnod érdemes, azonban hogy a növények tápanyagigénye fajta specifikus a pázsitgyep alkotó füveké ezen felül évszakonként és az időjárás függvényében is változó (!). A tavaszi összetétel őszi kiszórása a gyep számára akár „halálos” is lehet.  Tévedés, ha azt gondolod, hogy a magas nitrogén tartalom strapabíróságot eredményez…

Hosszú hatású gyeptrágyák – Az „újgenerációs” gyeptrágyák elnyújtott hatással csábítanak vásárlásukra, azonban érdemes végig gondolni néhány szempontot, mielőtt a kasszához szaladunk velük:

1. Miért növekszik a műtrágyák által okozott gyepkárok száma?

2.  A legtöbb külföldi műtrágya fejlesztését óceáni éghajlaton végezték (anglia, hollandia, németország északi részén), így az ott jellemző csapadék mennyiséghez állították be a lebomlási ütemet. Magyarország egy másik éghajlati övben (a kontinentális sokkal szárazabb) fekszik, ezért nem várhatjuk a szerek 100%-os teljesítését. A legtöbb esetben elmarad a kívánt eredmény, vagy kárt is okozhatnak, mint például foltosodást, kiégést, vagy akár pusztulást. Összehasonlításképpen az USA területén 5 éghajlati régió megosztásban árulják a kereskedelmi gyeptrágyákat. Európában ez még nem kereskedelmi érdek. Főleg azért nem, mert a mennyiségi felhasználás az atlanti területeken túl, ahhoz képest elenyésző.

3. A fűnek az egészséges élethez többek között  arányos és kiegyensúlyozott makro és a feltáródást segítő mikro elemekre van szüksége, úgy mint nekünk változatos étrendre és vitaminokra. A pázsitgyepek gyeptrágya szükséglete az évszakok és az időjárás függvényében is változnak.

4. Annak ellenére, hogy kertedet profik építették valószínű, hogy az évek során a talaj tömörödik, a használat és a vizek járása miatt kissé hepe-hupássá válik, ami lehetetlenné teszi a granulátumos szerek egyenletes kiszórását és feloldódását. Tökéletes kijutatás esetén is az öntöző víz vagy a csapadék összemoshatja a műtrágyát, így a hatás sem lesz kifogástalan.

Trágyák gyomirtó hatással – A gyomnövények irtása igen komplex feladat, fontos a növény ismeret és az időzítés. Nem árt, ha tudod, hogy kifejlett gyomnövények többségét levélen keresztül felszívódó szerekkel lehet csak irtani, amit a földre szórható granulátumos anyagok nem tudnak elvégezni. A „gyomelfojtás” módszere, arról szól, hogy a talajban lévő magokat nem engedik kinőni, de ez csak a probléma megoldásának elodázása. A hatás csökkenése után a gyomok kibújnak, ami újabb ismétlést kíván, mely minden esetben a környezeti terhelést fokozza. Ezek a szerek ritka esetben eredményezik azt, amit a kerttulajdonosok elvárnának tőle.

Mohosodást gátló műtrágyák – A mohosodás okozat. A moha megjelenésének valódi oka elsősorban, a tápanyagszegény összetömörödött talaj, a Ph érték eltolódása a savanyú tartomány felé, a vízelvezetési problémák és az árnyék. Ha meg akarjuk szüntetni, akkor, változtassunk a talaj szerkezetén és összetételén, szellőzésén, finomítsunk az öntözési beállításokon, nyissunk fényt az árnyékos felületre.

A moha elleni szerek a növény visszaszorítására lennének hivatottak, de a körülmények megváltoztatása nélkül csak időleges eredményt tudnak elérni, ráadásul rendszeres használatot igényelne, ami talaj pH értékét felborítja, így többet árthatunk, mint elsőre gondolnánk.

Fűmagvásárlás – Az elmúlt években egyes fűmag gyártók keverékeikben megjelent a Nádképű csenkesz nevű fűfaj. Ez a növény kiváló ipari gyepalkotó, ellenálló, toleráns, jó tűrőképességű, őshonos. Monokultúrában nagytestű kutyák alá ajánlott. Erős igénybevételű sport célú területeken is jól bizonyít. Probléma a pázsitgyep keverékekben adódik, melyekben agresszivitása miatt, a harmadik év tájékán színben és formában, texturában elüt, keveréktársaitól. Idővel teljesen kiszorítja azokat. Sajnos megoldásként a helyzet elfogadásán túl, melyen a gyep teljes átalakulása értendő csak a gyep újratelepítése választható alternatívaként.

Érdemes megvizsgálni a gyepkeverékek összetételét!


Ha nem akarod a véletlenre bízni gyeped állapotát, akkor keresd meg a területileg illetékes Pázsit Doktort!

Bárány Szabolcs

Észak-Pest

Pázsit Doktora

www.PAZSITDOKTOR.hu

Fura kis "csepi-tornyok" a pázsitgyepen?

Különösen esős periódusok után szaporodnak azok a telefonhívások, melyek a gyeppel kapcsolatos problémaforrást rejtélyes túrásokban, halmokban jelölik meg, tudakolva azok eredetét és megszüntetésének módját.

Általában a jelenséget a földigiliszták okozzák, akik a talaj megnövekedett nedvességtartalmát életközegükben csak úgy képesek elviselni, hogy csatorna rendszert alakítanak ki, melyet testnedvükkel erősítenek abeomlás ellen, a kitermelt anyagot a felszínen felhalmozzák, ezek a kis "csepi-tornyok" a pázsitgyepen.

Giliszta halmok a pázsiton

Hogyan védekezhetünk a giliszták ellen a gyepen?

A földigiliszták élete nagy része rejtett az emberek elől. A földigiliszta az egyik leghasznosabb humuszképző élőlény. Tápláléka elkorhadó, rothadó növényi-állati részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld. Humusz nélkül valószínüleg rövid időn belül megszünne a talajélet. A földigiliszták technokrata kiirtása nem vezet megfelelő eredményre. A gilisztahalmok bár nem tetszetősek, nem károsak. A csapadékos időszak megszünése után a halmok elseprűzhetők, vagy a gyepápoló gépek munkálkodása mellett idővel maguktól erodálódnak, szétmállanak, eltűnnek.

Akkor nincs is semmi baj?

A gilisztahalmok a bőségesen hulló csapadék, illetve a nedvességet nem megfelelő módon elvezető talajszerkezet következménye. A talaj nem képes kellő mértékben átengedni a csapadékvizet. A földigiliszta ez esetben jelző szerepet tölt be. Ha a gilisztahalmok megjelennek nem azok léte, hanem a talaj mélyebb rétegeibe való jutásának akadályozottsága a nagyobb baj. Ez esetben talajmintázás mellett, tervezni szükséges a talajjavítás munkálatait, gyeplazításra, gyeplyuggatásra, homokolásra, vagy humuszos felülszórásra lehet gondolni.

Hívja a területileg illetékes Pázsit Doktort, segít eligazodni a munkálatok szükségességét illetően.

A cikk szerzője:

Bárány László

Közép-Buda 

Pázsit Doktor

www.PAZSITDOKTOR.hu

Tavaszi foltok a pázsitgyepen! 

Csak nem hópenész? 

Elolvadt a hó, és kitekintve a gyepterületre siralmas látvány tárul elénk, sárga vagy szürke foltos az egész gyep.

Sajnos ez már a legkorábban észlelhető első komoly betegségtünet. Rosszabb esetben, már a tél végén, de jellemzően tavasszal jelentkezhet. Enyhe tél után is fertőz, de kialakulását jellegzetesen a hóviszonyokhoz köthetjük. Egy igazán „leg”- betegséggel van dolgunk! Az egyik legrégebben leírt és talán a leggyakrabban előforduló gyepbetegség, a hópenész (Microdochium nivale, vagy Gerlachia nivalis).

Szinte biztosra vehetjük megjelenését, ott ahol a hó tömörödik. Ekkor ugyanis kis „igluk” képződnek, amely oxigén szegény közegében a gombák mintegy „dunsztos inkubátorban” fertőző fészket alkotnak.

Ez a hatás akkor is előfordul, ha a fű filces vagy túl magas és a hó hatására meghajlik. 

Milyen a hópenész gyepbetegség lefolyása, milyenek a gyógyulási kilátásai? 

Gyakran a levélen pókháló vagy vattaszerű fehéres, szürkés micélium-bevonat tűnik fel a fertőzés aktív zónájában „a fészekben”. Kezdetben kicsi ovális, körök melyek 30-50 cm körülire nőnek majd összeolvadnak. A gyökereken kívül a száron, az alsó nóduszokon nagy kiterjedésű barnulások, elmosódó szélű, sötét csíkok jelennek meg. A betegség következtében a fű sárgul, barnul majd súlyosabb lefolyása esetén elszáradásos tünetek mellett, kihal.

Enyhébb fertőzés esetén sem tud regenerálódni gyógyító beavatkozás nélkül tavasz végéig, nyár közepéig. Minél tovább garázdálkodik a betegség a gyepen, annál nagyobb az esély, hogy a fertőzött területetek teljes pusztulása mellett fog távozni. Ezeken a fertőzött helyeken később ritka vagy egyáltalán nem kell ki a fű, még rávetés után sem. Sajnos, ha már kialakult, akkor a következő évben is előfordulhat, mert a spórák a talajt is meg fertőzik. Lejtős terepen a vízfolyással tovaterjed, erős fertőzés képes egész hegyoldalt is elpusztítani.

Lehet-e remélni, hogy magától meggyógyul? 

Gyengébb fertőzés esetén, általában nem hal el a fű, de kezelés nélkül hosszan „lábadozik”és addig a gyep kifejezetten csúnya képet mutat. Fűnyíróval is szétteríthető! A nem gyógyult felületen kockázatos a tavaszi gyepszellőztetés is, mert hasonló eredménnyel járhat. Első lépésben a terjedést kell megállítani, de gyógyultnak csak akkor tekinthető, ha a fészek „kilobbant” és már az új növendékfüvek nem fertőződnek.

Mint az előzőekben említettem elsődlegesen télen, kora tavasszal fertőz, de találkozhatunk „ragaszkodó” változatával nyáron is. A nyári változat túlöntözött, árnyas helyeken fordul elő, ilyen esetben először az öntözővizet kell csökkenteni! Hajlamosító ökológiai tényező alacsony hőmérséklet, levegőtlen, nedves körülménye a talaj magas pH értéke.

Megelőzés: ne hagyd „magasan” telelni, a tél beállta előtt legfeljebb 4-5 cm-re kell nyírni a füvet! A rendszeres gyeplazításról gondoskodni kell! Ősszel a nyesedéket semmiképp nem szabad a füvön hagyni!

A lehullott leveleket akár többször is össze kell fűseprűzni vagy gereblyézni! Ősszel minimális Nitrogént, de több Káliumot kell adni a fűnek, vastartalmú kondíciójavító tápoldatot, preventív gombairtószereket lehet permetezni! A havat nem szabad a fűterületre lapátolni és kerülni kell a letaposást!

Védekezés: ha a betegség már kialakult, a gyógyulást nem szabad a véletlenre bízni, célszerű a gyep „leszikkadása” után haladéktalanul neki látni. Mivel a gombabetegségek ragaszkodó betegségek és a gyógyítás összetett feladat, hívjon szakembert, aki visszaállítja a gyep egészséges állapotát!

Bárány László

Közép - Buda

Pázsit Doktora

Tegnap tél, holnap tavasz?

Mikor kezdhetjük a kerti munkát?

Szinte minden nap más évszak van, már múlt héten is azt hittük beköszönt a tavasz, aztán kiadós hópaplan érkezett. Pedig az ember már nagyon várja a hosszú tél után a tavaszi ébredést, és nem csak a hobbikertészek, hanem a kertész brigádok tagjai is égnek a munkavágytól. Csak semmi kapkodás! Még nem, még nagyon nem időszerű a legtöbb kerti munka, különösen, amely a gyeppel kapcsolatos. Természetesen elkésni sem ildomos. A magunk mögött hagyott őszi és a téli időjárás különösen kedvező volt a kártevők és kórokozók elterjedésére. Személyes tapasztalásokból és a máris csengő telefonokból sejteni lehet, hogy ezen a tavaszon mind az állati kártevők, mind a gombabetegségek az előző éveknél nagyobb számú megjelenést fognak produkálni. Megragadva az alkalmat jelezném, hogy a kártevők és korokozók nagy része immár nem csak egy növénykultúrát veszélyeztet, hanem általában minden általa elérhetőt! Csak néhány könnyen megfigyelhető példa; a lisztharmat lemászik a fűre, a Sclerotinia, és a Rhizoctonia a zöldségben és a füvön is „végigszalad”. Az atkák a gyümölcs- és díszfákat, a tujákat egyaránt veszélyeztetik. Fontos, hogy a védekezést a kertben közel egyidőben minden növénykultúrára kiterjesszük, sőt ha lehet, akkor a szomszédokkal egyszerre végezzük.

A hóvirág megjelenése a közelgő tavaszt jelzi!

Milyen sorrendben végezhetőek a kerti munkák?

Első lépés tradicionálisan a gyümölcsfák metszése, ne feledkezzünk meg az előző évről a fán maradt gyümölcsmúmiák eltávolításáról sem, mert ezek fertőzések forrásai. A metszés után a nagyobb vágási felületeket sebkezelővel lássuk el! Ezután jöhet alemosó permetezés. A lemosó kezelést viszonylag tömény oldattal célszerű végezni, nem szabad spórolni a permetlével sem, akkor remélhetünk jó eredményt, ha a permetlé az egész növény felületét jó alaposan beborítja. Ilyenkor a kéregrepedésekben megbúvó kártevőket is nagy hatékonysággal elérhetik, és ott akár vékony filmszerű bevonatot képeznek rajtuk.
Ha nem szeretnéd, Te elvégezni Pázsitdoktorkertészeink szívesen segítenek! Érdemes már most bejelentkezni, mert a jó szakemberek hamar elkelnek.

Zöldségágyásokban (már akinek van ilyen) is számíthatunk arra, hogy a kórokozók számára kedvező feltételek miatt ott is nagy számban megtelepedtek. Az ágyások előkészítése, forgatása során érdemes hagyományos gombairtószereket, vagy még inkább, ha a kemikáliákat kerülni akarod, biológiai anyagokat használnod.

A kis téltemető avagy a Vinca Minor nevében is egy új évszak hírnöke!

Mikor lehet a gyephez „nyúlni”?

A gyep bármilyen csúnya képet is fest, főleg a Hópenész képletek okán, még nem időszerű feladat. A pázsitgyep gondozásának elindításához melegebb és szárazabb időjárás szükségeltetik. Részletesebben honlapunkon a Mire kell odafigyelned tavaszi gyepápolásnál? cikkünkben olvashatsz.
Ha a kert képe nyugtalanító konzultálj szakemberrel, különösen a betegségtünetek diagnózisától óvnék minden magában nem 100%-ában bízó hobbikertészt, légyen az a fán, a tuján vagy a füvön.
Amire biztos szükség lesz, az egy nagy kerttakarítás, ami nem csak kert esztétikai élvezetét segíti, hanem minden kertészeti vagy növényvédelmi munka alapja, mert a további felülfertőződéseknek állja útját.

Felétek is havazik?

Ha igen, akkor van néhány javaslatom számodra, amit érdemes megfogadnod!

Az újév első hava az előrejelzések és a tapasztalatok szerint csapadékosnak ígérkezik. Mivel a hőmérséklet jellemzően 0°C körül ingadozik, ezért az égből érkező nedvesség nagy része hó formájában hull alá. A havazás remek látványt nyújt a kertben, és sokszor csalogató egy hatalmas hócsatára, vagy hóember megépítésére. Amennyiben a gyeped állapotát is szeretnéd szem előtt  artani, ezeket a mókákat javasoljuk, hogy NE a gyepfelületen tegyétek. Ha van rá lehetőség menjetek kirándulni, vagy egy közeli téren csatlakozzatok a szomszédság társaságához, így az élmény is nagyobb és a gyepedet is megóvhatod.

Miért nem célszerű a gyephasználat, ha elfedi a hótakaró?

A hóréteg összetömörödése, amit okozhatunk rálépéssel, vagy a hó egy helyre kupacolásával is „IGLU-hatás”-t hoz létre. Iglunak nevezik az eszkimók otthonát, más néven a hókunyhót, amely képes a -45°C külső hőmérséklethez képest belül akár +16 °C fokot is biztosítani.
A hóréteg megnyomódásának hatására kialakult megemelkedett hőmérséklet a talajfelszínen különböző gombafajok elszaporodását eredményezheti. Ennek következtében tavasszal a hó elolvadása után foltosodást vehetünk észre a gyepfelületen, melynek egyik jellemző fajtája a hópenész nevű megbetegedés.

Mi a helyzet a járdákkal, teraszokkal, kocsibejárókkal és medence körüli burkolatokkal?

A kert e területeit praktikum, megóvás, vagy esztétikai okokból a legtöbb tulajdonos hómentesíti, amivel nincs is semmi baj, a kérdés csak az hogyan teszi!? A fent említett tényező okán, ha hólapátot ragadsz, olyan helyre gyűjtsd a havat, ami nem tesz kárt a pázsit felületen (Pl.: ház előtti csatornába, még jobb, ha örökzöldek tövébe teszed, mert nekik télen is nagy vízigényük van).

Ne szórj sót a saját kertedben! Ha sót vagy más olyan anyagot szórsz szét, amely károsíthatja az élő szervezeteket, törekedj arra, hogy se a szórás se pedig az olvadás következtében ne érintkezhessenek a termőfölddel és növényekkel, mert úgy járhatsz, mint a Karthagóiak!

Őszi gyepápolás, miért fontos? 

"Csak az a szép zöld gyep..." mondja ki Poldi bácsi az Égigérő fű című filmben a park lényegét, legfőbb értékét. A legtöbben valóban csak a föld feletti zöld szőnyeget tekintik fontosnak. Használati szempontból jól is van ez így. Tavasszal és nyáron a fű élettani ciklusa idomul a kerttulajdonos szemléletéhez és ez irányú elvárásaihoz, a zöldállomány erőteljes növekedése az időszerű feladat. A nyár kánikulai forróságában a fű növekedését a növény leállítja és bár a hőmérséklet visszaesésével újra megindul, már nem fogja elérni a tavaszi növekedési maximumot.

Ősszel a súlypont a szártövek és a gyökérzet fejlődésére helyeződik át. Az a kerttulajdonos, aki számára ez már periférikus, a későbbiekben komoly nehézségekkel nézhet szembe. Az, hogy jövőre satnya vagy elégtelen gyökérzet és tövek tartják a levéllemezeket, alapvetően rontani fogják a gyepszőnyeg tetszetősségét. Az közeli évszakokban elgyengült talaj közeli növényi részek között gomba- és vírusbetegségek, kórokozók és kártevők fenyegetnek. Ilyen körülmények között szinte biztosra vehetők a téli- tavaszi gyepbetegségek kialakulása.

A nyári időszakból kilépő gyep általában- a folyamatos nyírás okán- tápanyagoktól megfosztott, több esetben mohos vagy gyomok által támadott. A gyomok és a moha visszaszorítása nélkül a gyep tavaszra, a fenyegetettség mértékében, akár fel is számolódhat. A talaj lazításának, a gyep felülvetésének fontosságáról és időszerűségéről előző hírleveleinkben irtunk.
Az őszi gyeptrágyázás fontosságát a szakma elismeri, az alkalmazott anyagok tekintetében azonban eltérő sok esetben hajmeresztő megoldások születnek. 

Nézzünk néhányat!
Találkozhatunk az apró, érett szarvasmarhatrágya kiszórásával vagy erre buzdítással. A szarvasmarha trágya ősi környezetbarát talajerő-javító anyag, úgy használják, hogy a talajba dolgozzák (szántják) vagy felülszórják, és beszivárgás után vetik a kultúrnövényt( de avval fizikálisan nem érintkezik). Alpesi legelőkön találkozhatunk még higított (folyékony) kiszórással.

Mi a baj evvel? 

Hát az, hogy először is a kerti gyepet nem szántjuk, a szarvasmarhatrágya földfelszínre való kiszórása esetén a gyepet megégeti (elsősorban túlzott Nitrogén tartalma miatt), az állatok emésztőrendszeréből a gyommagvak csirázó képesen kerülnek ki, ezáltal ha ezt tesszük a gyepre, már el is intéztük, hogy gyomos legyen.
A másik óriási ötlet a gombakomposzt kiszórása, az esetek többségében egy éven belül Marmaris vagy Tündérkör nehezen gyógyítható betegségével nézünk szembe, inkább ne tedd!

És végül a „nagy találmány” az egész évben használható hosszan feltáródó okos műtrágya.
Ősszel már csak csekély mennyiségben szabad használni nitrogén tartalmú tápanyagokat! Bár ugyan még tetszetős zöldülést eredményezhetnek, megzavarják a gyep életritmusát, nem engedik idejében "telelni", a szártöveket elvékonyítják, a növény a fagyveszélyre és a gombabetegségekre a következő tavasszal érzékenyebb lesz.
Nézzük meg az alkalmazni kívánt műtrágya összetételét, ha jelentős Nitrogént is tartalmaz, tegyük el jövő tavaszra!

Hát akkor mit használjunk?
A száraz felülszórások tekintetében javallott a dúsított komposzt, a biohumusz esetleg a Kálium fejsúlyos műtrágyák, de a leginkább a környezetbarát tápoldatok és élőflórák.
Ha segítségre van szükséged, hívd az illetékes Pázsit Doktort!

Bárány László

Közép-Buda Pázsit Doktora

www.PAZSITDOKTOR.hu

Miért jó ősszel füvesíteni?

Bár a kertekkel kapcsolatos nagy nekibuzdulások ideje a tavasz és ennek okán a füvesítések nagy része tavasszal és kora nyáron történik meg, mégis a tapasztalatok azt mutatják, a legszebb pázsitok az őszi vetésekből kelnek.

Miért van ez?

Hát nem a véletlenen múlik, vegyük csak sorra az élettani és környezeti okokat! Elsősorban a hőmérsékleti tényezőket említeném, nappal már nem kell a nyári forrósággal számolni, amely akár a magokat meg is főzhetné, az őszi talajhőmérséklet még akkor is kedvező a csirázás szempontjából, amikor a levegőn már hűvös éjszakát érzünk. Az egyre inkább kaotikussá váló időjárás még az őszt nem borította fel, nincs hőhullám és a hőmérséklet még leginkább kiszámítható (mondjuk a tavasszal ellentétben). Ehhez a gondolathoz kapcsolódhat az időbeliség. Az őszi vetés (beszéljünk itt a szeptember 15-október 15 közötti időszakról) „elkerüli” a nyári gombabetegségeket, amelyek a nyári gyeptelepítések legtöbbjénél jelentős problémát képesek okozni, kétszikű gyomokat és a rettegett „muhar-t” is! Ne féljünk kisebb gyomosodás minden vetett füvet meglátogat, de ez esetben a tavasszal a fű olyan növekedési időszakban lesz, hogy a gyomirtás már elvégezhető. Igen most jön az öntözés és a csapadék. Ebben az időszakban jelentős csapadékra és harmatképződésre lehet számítani. Az automataöntöző berendezések mellett is jelentős a természetes klórmentes, mikroelem dús eső kelesztő, növesztő hatása. Kisebb a párolgási veszteség így az öntözés is költséghatékonyabb.

Fontos az időzítés!

Az őszi füvesítést érdemes minél előbb megkezdeni, hogy még a csapadékos idő beállta előtt a kelés meginduljon, késő őszig lehetőleg összesűrűsödjön a fű.
 A fűmagkelés 15 fok és a felett optimális, 10 C fok alatt azonban vontatottá válik. A túlkésői vetés hátránya, hogy a téli csapadék el –vagy összemossa a magokat. Az ősszel elvetett, de ki nem kelt magvak nagy része a tavasz elején, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 6 Celsius fokot, kicsírázik. Az eső által elmosott magok azonban egyenlőtlen kelést eredményezhetnek. A fűmag és az egészséges felnőtt fű ellenáll az alacsony hőmérsékletnek a növendékfű (1-2 cm) azonban fagyérzékeny!


Ne feledje!

A füvesítés a talaj-előkészítéssel, a felülvetés a gyomirtással, gyeplazítással indul, számoljon ezek időigényével is, akár hidrovetéssel, akár szárazvetéssel szeretné a gyepet telepíteni vagy megifjítani. Ha a kertje gyepfelületén több lombhullató fa is található számoljon azok fajtajellegével.
Ha segítségre van szüksége, hívjon minket! »»»

www.PAZSITDOKTOR.hu