Tavaszi foltok a pázsitgyepen! 

Csak nem hópenész? 

Elolvadt a hó, és kitekintve a gyepterületre siralmas látvány tárul elénk, sárga vagy szürke foltos az egész gyep.

Sajnos ez már a legkorábban észlelhető első komoly betegségtünet. Rosszabb esetben, már a tél végén, de jellemzően tavasszal jelentkezhet. Enyhe tél után is fertőz, de kialakulását jellegzetesen a hóviszonyokhoz köthetjük. Egy igazán „leg”- betegséggel van dolgunk! Az egyik legrégebben leírt és talán a leggyakrabban előforduló gyepbetegség, a hópenész (Microdochium nivale, vagy Gerlachia nivalis).

Szinte biztosra vehetjük megjelenését, ott ahol a hó tömörödik. Ekkor ugyanis kis „igluk” képződnek, amely oxigén szegény közegében a gombák mintegy „dunsztos inkubátorban” fertőző fészket alkotnak.

Ez a hatás akkor is előfordul, ha a fű filces vagy túl magas és a hó hatására meghajlik. 

Milyen a hópenész gyepbetegség lefolyása, milyenek a gyógyulási kilátásai? 

Gyakran a levélen pókháló vagy vattaszerű fehéres, szürkés micélium-bevonat tűnik fel a fertőzés aktív zónájában „a fészekben”. Kezdetben kicsi ovális, körök melyek 30-50 cm körülire nőnek majd összeolvadnak. A gyökereken kívül a száron, az alsó nóduszokon nagy kiterjedésű barnulások, elmosódó szélű, sötét csíkok jelennek meg. A betegség következtében a fű sárgul, barnul majd súlyosabb lefolyása esetén elszáradásos tünetek mellett, kihal.

Enyhébb fertőzés esetén sem tud regenerálódni gyógyító beavatkozás nélkül tavasz végéig, nyár közepéig. Minél tovább garázdálkodik a betegség a gyepen, annál nagyobb az esély, hogy a fertőzött területetek teljes pusztulása mellett fog távozni. Ezeken a fertőzött helyeken később ritka vagy egyáltalán nem kell ki a fű, még rávetés után sem. Sajnos, ha már kialakult, akkor a következő évben is előfordulhat, mert a spórák a talajt is meg fertőzik. Lejtős terepen a vízfolyással tovaterjed, erős fertőzés képes egész hegyoldalt is elpusztítani.

Lehet-e remélni, hogy magától meggyógyul? 

Gyengébb fertőzés esetén, általában nem hal el a fű, de kezelés nélkül hosszan „lábadozik”és addig a gyep kifejezetten csúnya képet mutat. Fűnyíróval is szétteríthető! A nem gyógyult felületen kockázatos a tavaszi gyepszellőztetés is, mert hasonló eredménnyel járhat. Első lépésben a terjedést kell megállítani, de gyógyultnak csak akkor tekinthető, ha a fészek „kilobbant” és már az új növendékfüvek nem fertőződnek.

Mint az előzőekben említettem elsődlegesen télen, kora tavasszal fertőz, de találkozhatunk „ragaszkodó” változatával nyáron is. A nyári változat túlöntözött, árnyas helyeken fordul elő, ilyen esetben először az öntözővizet kell csökkenteni! Hajlamosító ökológiai tényező alacsony hőmérséklet, levegőtlen, nedves körülménye a talaj magas pH értéke.

Megelőzés: ne hagyd „magasan” telelni, a tél beállta előtt legfeljebb 4-5 cm-re kell nyírni a füvet! A rendszeres gyeplazításról gondoskodni kell! Ősszel a nyesedéket semmiképp nem szabad a füvön hagyni!

A lehullott leveleket akár többször is össze kell fűseprűzni vagy gereblyézni! Ősszel minimális Nitrogént, de több Káliumot kell adni a fűnek, vastartalmú kondíciójavító tápoldatot, preventív gombairtószereket lehet permetezni! A havat nem szabad a fűterületre lapátolni és kerülni kell a letaposást!

Védekezés: ha a betegség már kialakult, a gyógyulást nem szabad a véletlenre bízni, célszerű a gyep „leszikkadása” után haladéktalanul neki látni. Mivel a gombabetegségek ragaszkodó betegségek és a gyógyítás összetett feladat, hívjon szakembert, aki visszaállítja a gyep egészséges állapotát!

Bárány László

Közép - Buda

Pázsit Doktora