Őszi gyepápolás, miért fontos? 

"Csak az a szép zöld gyep..." mondja ki Poldi bácsi az Égigérő fű című filmben a park lényegét, legfőbb értékét. A legtöbben valóban csak a föld feletti zöld szőnyeget tekintik fontosnak. Használati szempontból jól is van ez így. Tavasszal és nyáron a fű élettani ciklusa idomul a kerttulajdonos szemléletéhez és ez irányú elvárásaihoz, a zöldállomány erőteljes növekedése az időszerű feladat. A nyár kánikulai forróságában a fű növekedését a növény leállítja és bár a hőmérséklet visszaesésével újra megindul, már nem fogja elérni a tavaszi növekedési maximumot.

Ősszel a súlypont a szártövek és a gyökérzet fejlődésére helyeződik át. Az a kerttulajdonos, aki számára ez már periférikus, a későbbiekben komoly nehézségekkel nézhet szembe. Az, hogy jövőre satnya vagy elégtelen gyökérzet és tövek tartják a levéllemezeket, alapvetően rontani fogják a gyepszőnyeg tetszetősségét. Az közeli évszakokban elgyengült talaj közeli növényi részek között gomba- és vírusbetegségek, kórokozók és kártevők fenyegetnek. Ilyen körülmények között szinte biztosra vehetők a téli- tavaszi gyepbetegségek kialakulása.

A nyári időszakból kilépő gyep általában- a folyamatos nyírás okán- tápanyagoktól megfosztott, több esetben mohos vagy gyomok által támadott. A gyomok és a moha visszaszorítása nélkül a gyep tavaszra, a fenyegetettség mértékében, akár fel is számolódhat. A talaj lazításának, a gyep felülvetésének fontosságáról és időszerűségéről előző hírleveleinkben irtunk.
Az őszi gyeptrágyázás fontosságát a szakma elismeri, az alkalmazott anyagok tekintetében azonban eltérő sok esetben hajmeresztő megoldások születnek. 

Nézzünk néhányat!
Találkozhatunk az apró, érett szarvasmarhatrágya kiszórásával vagy erre buzdítással. A szarvasmarha trágya ősi környezetbarát talajerő-javító anyag, úgy használják, hogy a talajba dolgozzák (szántják) vagy felülszórják, és beszivárgás után vetik a kultúrnövényt( de avval fizikálisan nem érintkezik). Alpesi legelőkön találkozhatunk még higított (folyékony) kiszórással.

Mi a baj evvel? 

Hát az, hogy először is a kerti gyepet nem szántjuk, a szarvasmarhatrágya földfelszínre való kiszórása esetén a gyepet megégeti (elsősorban túlzott Nitrogén tartalma miatt), az állatok emésztőrendszeréből a gyommagvak csirázó képesen kerülnek ki, ezáltal ha ezt tesszük a gyepre, már el is intéztük, hogy gyomos legyen.
A másik óriási ötlet a gombakomposzt kiszórása, az esetek többségében egy éven belül Marmaris vagy Tündérkör nehezen gyógyítható betegségével nézünk szembe, inkább ne tedd!

És végül a „nagy találmány” az egész évben használható hosszan feltáródó okos műtrágya.
Ősszel már csak csekély mennyiségben szabad használni nitrogén tartalmú tápanyagokat! Bár ugyan még tetszetős zöldülést eredményezhetnek, megzavarják a gyep életritmusát, nem engedik idejében "telelni", a szártöveket elvékonyítják, a növény a fagyveszélyre és a gombabetegségekre a következő tavasszal érzékenyebb lesz.
Nézzük meg az alkalmazni kívánt műtrágya összetételét, ha jelentős Nitrogént is tartalmaz, tegyük el jövő tavaszra!

Hát akkor mit használjunk?
A száraz felülszórások tekintetében javallott a dúsított komposzt, a biohumusz esetleg a Kálium fejsúlyos műtrágyák, de a leginkább a környezetbarát tápoldatok és élőflórák.
Ha segítségre van szükséged, hívd az illetékes Pázsit Doktort!

Bárány László

Közép-Buda Pázsit Doktora

www.PAZSITDOKTOR.hu