Fura kis "csepi-tornyok" a pázsitgyepen?

Különösen esős periódusok után szaporodnak azok a telefonhívások, melyek a gyeppel kapcsolatos problémaforrást rejtélyes túrásokban, halmokban jelölik meg, tudakolva azok eredetét és megszüntetésének módját.

Általában a jelenséget a földigiliszták okozzák, akik a talaj megnövekedett nedvességtartalmát életközegükben csak úgy képesek elviselni, hogy csatorna rendszert alakítanak ki, melyet testnedvükkel erősítenek abeomlás ellen, a kitermelt anyagot a felszínen felhalmozzák, ezek a kis "csepi-tornyok" a pázsitgyepen.

Giliszta halmok a pázsiton

Hogyan védekezhetünk a giliszták ellen a gyepen?

A földigiliszták élete nagy része rejtett az emberek elől. A földigiliszta az egyik leghasznosabb humuszképző élőlény. Tápláléka elkorhadó, rothadó növényi-állati részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld. Humusz nélkül valószínüleg rövid időn belül megszünne a talajélet. A földigiliszták technokrata kiirtása nem vezet megfelelő eredményre. A gilisztahalmok bár nem tetszetősek, nem károsak. A csapadékos időszak megszünése után a halmok elseprűzhetők, vagy a gyepápoló gépek munkálkodása mellett idővel maguktól erodálódnak, szétmállanak, eltűnnek.

Akkor nincs is semmi baj?

A gilisztahalmok a bőségesen hulló csapadék, illetve a nedvességet nem megfelelő módon elvezető talajszerkezet következménye. A talaj nem képes kellő mértékben átengedni a csapadékvizet. A földigiliszta ez esetben jelző szerepet tölt be. Ha a gilisztahalmok megjelennek nem azok léte, hanem a talaj mélyebb rétegeibe való jutásának akadályozottsága a nagyobb baj. Ez esetben talajmintázás mellett, tervezni szükséges a talajjavítás munkálatait, gyeplazításra, gyeplyuggatásra, homokolásra, vagy humuszos felülszórásra lehet gondolni.

Hívja a területileg illetékes Pázsit Doktort, segít eligazodni a munkálatok szükségességét illetően.

A cikk szerzője:

Bárány László

Közép-Buda 

Pázsit Doktor

www.PAZSITDOKTOR.hu

Tavaszi foltok a pázsitgyepen! 

Csak nem hópenész? 

Elolvadt a hó, és kitekintve a gyepterületre siralmas látvány tárul elénk, sárga vagy szürke foltos az egész gyep.

Sajnos ez már a legkorábban észlelhető első komoly betegségtünet. Rosszabb esetben, már a tél végén, de jellemzően tavasszal jelentkezhet. Enyhe tél után is fertőz, de kialakulását jellegzetesen a hóviszonyokhoz köthetjük. Egy igazán „leg”- betegséggel van dolgunk! Az egyik legrégebben leírt és talán a leggyakrabban előforduló gyepbetegség, a hópenész (Microdochium nivale, vagy Gerlachia nivalis).

Szinte biztosra vehetjük megjelenését, ott ahol a hó tömörödik. Ekkor ugyanis kis „igluk” képződnek, amely oxigén szegény közegében a gombák mintegy „dunsztos inkubátorban” fertőző fészket alkotnak.

Ez a hatás akkor is előfordul, ha a fű filces vagy túl magas és a hó hatására meghajlik. 

Milyen a hópenész gyepbetegség lefolyása, milyenek a gyógyulási kilátásai? 

Gyakran a levélen pókháló vagy vattaszerű fehéres, szürkés micélium-bevonat tűnik fel a fertőzés aktív zónájában „a fészekben”. Kezdetben kicsi ovális, körök melyek 30-50 cm körülire nőnek majd összeolvadnak. A gyökereken kívül a száron, az alsó nóduszokon nagy kiterjedésű barnulások, elmosódó szélű, sötét csíkok jelennek meg. A betegség következtében a fű sárgul, barnul majd súlyosabb lefolyása esetén elszáradásos tünetek mellett, kihal.

Enyhébb fertőzés esetén sem tud regenerálódni gyógyító beavatkozás nélkül tavasz végéig, nyár közepéig. Minél tovább garázdálkodik a betegség a gyepen, annál nagyobb az esély, hogy a fertőzött területetek teljes pusztulása mellett fog távozni. Ezeken a fertőzött helyeken később ritka vagy egyáltalán nem kell ki a fű, még rávetés után sem. Sajnos, ha már kialakult, akkor a következő évben is előfordulhat, mert a spórák a talajt is meg fertőzik. Lejtős terepen a vízfolyással tovaterjed, erős fertőzés képes egész hegyoldalt is elpusztítani.

Lehet-e remélni, hogy magától meggyógyul? 

Gyengébb fertőzés esetén, általában nem hal el a fű, de kezelés nélkül hosszan „lábadozik”és addig a gyep kifejezetten csúnya képet mutat. Fűnyíróval is szétteríthető! A nem gyógyult felületen kockázatos a tavaszi gyepszellőztetés is, mert hasonló eredménnyel járhat. Első lépésben a terjedést kell megállítani, de gyógyultnak csak akkor tekinthető, ha a fészek „kilobbant” és már az új növendékfüvek nem fertőződnek.

Mint az előzőekben említettem elsődlegesen télen, kora tavasszal fertőz, de találkozhatunk „ragaszkodó” változatával nyáron is. A nyári változat túlöntözött, árnyas helyeken fordul elő, ilyen esetben először az öntözővizet kell csökkenteni! Hajlamosító ökológiai tényező alacsony hőmérséklet, levegőtlen, nedves körülménye a talaj magas pH értéke.

Megelőzés: ne hagyd „magasan” telelni, a tél beállta előtt legfeljebb 4-5 cm-re kell nyírni a füvet! A rendszeres gyeplazításról gondoskodni kell! Ősszel a nyesedéket semmiképp nem szabad a füvön hagyni!

A lehullott leveleket akár többször is össze kell fűseprűzni vagy gereblyézni! Ősszel minimális Nitrogént, de több Káliumot kell adni a fűnek, vastartalmú kondíciójavító tápoldatot, preventív gombairtószereket lehet permetezni! A havat nem szabad a fűterületre lapátolni és kerülni kell a letaposást!

Védekezés: ha a betegség már kialakult, a gyógyulást nem szabad a véletlenre bízni, célszerű a gyep „leszikkadása” után haladéktalanul neki látni. Mivel a gombabetegségek ragaszkodó betegségek és a gyógyítás összetett feladat, hívjon szakembert, aki visszaállítja a gyep egészséges állapotát!

Bárány László

Közép - Buda

Pázsit Doktora

Tegnap tél, holnap tavasz?

Mikor kezdhetjük a kerti munkát?

Szinte minden nap más évszak van, már múlt héten is azt hittük beköszönt a tavasz, aztán kiadós hópaplan érkezett. Pedig az ember már nagyon várja a hosszú tél után a tavaszi ébredést, és nem csak a hobbikertészek, hanem a kertész brigádok tagjai is égnek a munkavágytól. Csak semmi kapkodás! Még nem, még nagyon nem időszerű a legtöbb kerti munka, különösen, amely a gyeppel kapcsolatos. Természetesen elkésni sem ildomos. A magunk mögött hagyott őszi és a téli időjárás különösen kedvező volt a kártevők és kórokozók elterjedésére. Személyes tapasztalásokból és a máris csengő telefonokból sejteni lehet, hogy ezen a tavaszon mind az állati kártevők, mind a gombabetegségek az előző éveknél nagyobb számú megjelenést fognak produkálni. Megragadva az alkalmat jelezném, hogy a kártevők és korokozók nagy része immár nem csak egy növénykultúrát veszélyeztet, hanem általában minden általa elérhetőt! Csak néhány könnyen megfigyelhető példa; a lisztharmat lemászik a fűre, a Sclerotinia, és a Rhizoctonia a zöldségben és a füvön is „végigszalad”. Az atkák a gyümölcs- és díszfákat, a tujákat egyaránt veszélyeztetik. Fontos, hogy a védekezést a kertben közel egyidőben minden növénykultúrára kiterjesszük, sőt ha lehet, akkor a szomszédokkal egyszerre végezzük.

A hóvirág megjelenése a közelgő tavaszt jelzi!

Milyen sorrendben végezhetőek a kerti munkák?

Első lépés tradicionálisan a gyümölcsfák metszése, ne feledkezzünk meg az előző évről a fán maradt gyümölcsmúmiák eltávolításáról sem, mert ezek fertőzések forrásai. A metszés után a nagyobb vágási felületeket sebkezelővel lássuk el! Ezután jöhet alemosó permetezés. A lemosó kezelést viszonylag tömény oldattal célszerű végezni, nem szabad spórolni a permetlével sem, akkor remélhetünk jó eredményt, ha a permetlé az egész növény felületét jó alaposan beborítja. Ilyenkor a kéregrepedésekben megbúvó kártevőket is nagy hatékonysággal elérhetik, és ott akár vékony filmszerű bevonatot képeznek rajtuk.
Ha nem szeretnéd, Te elvégezni Pázsitdoktorkertészeink szívesen segítenek! Érdemes már most bejelentkezni, mert a jó szakemberek hamar elkelnek.

Zöldségágyásokban (már akinek van ilyen) is számíthatunk arra, hogy a kórokozók számára kedvező feltételek miatt ott is nagy számban megtelepedtek. Az ágyások előkészítése, forgatása során érdemes hagyományos gombairtószereket, vagy még inkább, ha a kemikáliákat kerülni akarod, biológiai anyagokat használnod.

A kis téltemető avagy a Vinca Minor nevében is egy új évszak hírnöke!

Mikor lehet a gyephez „nyúlni”?

A gyep bármilyen csúnya képet is fest, főleg a Hópenész képletek okán, még nem időszerű feladat. A pázsitgyep gondozásának elindításához melegebb és szárazabb időjárás szükségeltetik. Részletesebben honlapunkon a Mire kell odafigyelned tavaszi gyepápolásnál? cikkünkben olvashatsz.
Ha a kert képe nyugtalanító konzultálj szakemberrel, különösen a betegségtünetek diagnózisától óvnék minden magában nem 100%-ában bízó hobbikertészt, légyen az a fán, a tuján vagy a füvön.
Amire biztos szükség lesz, az egy nagy kerttakarítás, ami nem csak kert esztétikai élvezetét segíti, hanem minden kertészeti vagy növényvédelmi munka alapja, mert a további felülfertőződéseknek állja útját.

Felétek is havazik?

Ha igen, akkor van néhány javaslatom számodra, amit érdemes megfogadnod!

Az újév első hava az előrejelzések és a tapasztalatok szerint csapadékosnak ígérkezik. Mivel a hőmérséklet jellemzően 0°C körül ingadozik, ezért az égből érkező nedvesség nagy része hó formájában hull alá. A havazás remek látványt nyújt a kertben, és sokszor csalogató egy hatalmas hócsatára, vagy hóember megépítésére. Amennyiben a gyeped állapotát is szeretnéd szem előtt  artani, ezeket a mókákat javasoljuk, hogy NE a gyepfelületen tegyétek. Ha van rá lehetőség menjetek kirándulni, vagy egy közeli téren csatlakozzatok a szomszédság társaságához, így az élmény is nagyobb és a gyepedet is megóvhatod.

Miért nem célszerű a gyephasználat, ha elfedi a hótakaró?

A hóréteg összetömörödése, amit okozhatunk rálépéssel, vagy a hó egy helyre kupacolásával is „IGLU-hatás”-t hoz létre. Iglunak nevezik az eszkimók otthonát, más néven a hókunyhót, amely képes a -45°C külső hőmérséklethez képest belül akár +16 °C fokot is biztosítani.
A hóréteg megnyomódásának hatására kialakult megemelkedett hőmérséklet a talajfelszínen különböző gombafajok elszaporodását eredményezheti. Ennek következtében tavasszal a hó elolvadása után foltosodást vehetünk észre a gyepfelületen, melynek egyik jellemző fajtája a hópenész nevű megbetegedés.

Mi a helyzet a járdákkal, teraszokkal, kocsibejárókkal és medence körüli burkolatokkal?

A kert e területeit praktikum, megóvás, vagy esztétikai okokból a legtöbb tulajdonos hómentesíti, amivel nincs is semmi baj, a kérdés csak az hogyan teszi!? A fent említett tényező okán, ha hólapátot ragadsz, olyan helyre gyűjtsd a havat, ami nem tesz kárt a pázsit felületen (Pl.: ház előtti csatornába, még jobb, ha örökzöldek tövébe teszed, mert nekik télen is nagy vízigényük van).

Ne szórj sót a saját kertedben! Ha sót vagy más olyan anyagot szórsz szét, amely károsíthatja az élő szervezeteket, törekedj arra, hogy se a szórás se pedig az olvadás következtében ne érintkezhessenek a termőfölddel és növényekkel, mert úgy járhatsz, mint a Karthagóiak!

Őszi gyepápolás, miért fontos? 

"Csak az a szép zöld gyep..." mondja ki Poldi bácsi az Égigérő fű című filmben a park lényegét, legfőbb értékét. A legtöbben valóban csak a föld feletti zöld szőnyeget tekintik fontosnak. Használati szempontból jól is van ez így. Tavasszal és nyáron a fű élettani ciklusa idomul a kerttulajdonos szemléletéhez és ez irányú elvárásaihoz, a zöldállomány erőteljes növekedése az időszerű feladat. A nyár kánikulai forróságában a fű növekedését a növény leállítja és bár a hőmérséklet visszaesésével újra megindul, már nem fogja elérni a tavaszi növekedési maximumot.

Ősszel a súlypont a szártövek és a gyökérzet fejlődésére helyeződik át. Az a kerttulajdonos, aki számára ez már periférikus, a későbbiekben komoly nehézségekkel nézhet szembe. Az, hogy jövőre satnya vagy elégtelen gyökérzet és tövek tartják a levéllemezeket, alapvetően rontani fogják a gyepszőnyeg tetszetősségét. Az közeli évszakokban elgyengült talaj közeli növényi részek között gomba- és vírusbetegségek, kórokozók és kártevők fenyegetnek. Ilyen körülmények között szinte biztosra vehetők a téli- tavaszi gyepbetegségek kialakulása.

A nyári időszakból kilépő gyep általában- a folyamatos nyírás okán- tápanyagoktól megfosztott, több esetben mohos vagy gyomok által támadott. A gyomok és a moha visszaszorítása nélkül a gyep tavaszra, a fenyegetettség mértékében, akár fel is számolódhat. A talaj lazításának, a gyep felülvetésének fontosságáról és időszerűségéről előző hírleveleinkben irtunk.
Az őszi gyeptrágyázás fontosságát a szakma elismeri, az alkalmazott anyagok tekintetében azonban eltérő sok esetben hajmeresztő megoldások születnek. 

Nézzünk néhányat!
Találkozhatunk az apró, érett szarvasmarhatrágya kiszórásával vagy erre buzdítással. A szarvasmarha trágya ősi környezetbarát talajerő-javító anyag, úgy használják, hogy a talajba dolgozzák (szántják) vagy felülszórják, és beszivárgás után vetik a kultúrnövényt( de avval fizikálisan nem érintkezik). Alpesi legelőkön találkozhatunk még higított (folyékony) kiszórással.

Mi a baj evvel? 

Hát az, hogy először is a kerti gyepet nem szántjuk, a szarvasmarhatrágya földfelszínre való kiszórása esetén a gyepet megégeti (elsősorban túlzott Nitrogén tartalma miatt), az állatok emésztőrendszeréből a gyommagvak csirázó képesen kerülnek ki, ezáltal ha ezt tesszük a gyepre, már el is intéztük, hogy gyomos legyen.
A másik óriási ötlet a gombakomposzt kiszórása, az esetek többségében egy éven belül Marmaris vagy Tündérkör nehezen gyógyítható betegségével nézünk szembe, inkább ne tedd!

És végül a „nagy találmány” az egész évben használható hosszan feltáródó okos műtrágya.
Ősszel már csak csekély mennyiségben szabad használni nitrogén tartalmú tápanyagokat! Bár ugyan még tetszetős zöldülést eredményezhetnek, megzavarják a gyep életritmusát, nem engedik idejében "telelni", a szártöveket elvékonyítják, a növény a fagyveszélyre és a gombabetegségekre a következő tavasszal érzékenyebb lesz.
Nézzük meg az alkalmazni kívánt műtrágya összetételét, ha jelentős Nitrogént is tartalmaz, tegyük el jövő tavaszra!

Hát akkor mit használjunk?
A száraz felülszórások tekintetében javallott a dúsított komposzt, a biohumusz esetleg a Kálium fejsúlyos műtrágyák, de a leginkább a környezetbarát tápoldatok és élőflórák.
Ha segítségre van szükséged, hívd az illetékes Pázsit Doktort!

Bárány László

Közép-Buda Pázsit Doktora

www.PAZSITDOKTOR.hu

Miért jó ősszel füvesíteni?

Bár a kertekkel kapcsolatos nagy nekibuzdulások ideje a tavasz és ennek okán a füvesítések nagy része tavasszal és kora nyáron történik meg, mégis a tapasztalatok azt mutatják, a legszebb pázsitok az őszi vetésekből kelnek.

Miért van ez?

Hát nem a véletlenen múlik, vegyük csak sorra az élettani és környezeti okokat! Elsősorban a hőmérsékleti tényezőket említeném, nappal már nem kell a nyári forrósággal számolni, amely akár a magokat meg is főzhetné, az őszi talajhőmérséklet még akkor is kedvező a csirázás szempontjából, amikor a levegőn már hűvös éjszakát érzünk. Az egyre inkább kaotikussá váló időjárás még az őszt nem borította fel, nincs hőhullám és a hőmérséklet még leginkább kiszámítható (mondjuk a tavasszal ellentétben). Ehhez a gondolathoz kapcsolódhat az időbeliség. Az őszi vetés (beszéljünk itt a szeptember 15-október 15 közötti időszakról) „elkerüli” a nyári gombabetegségeket, amelyek a nyári gyeptelepítések legtöbbjénél jelentős problémát képesek okozni, kétszikű gyomokat és a rettegett „muhar-t” is! Ne féljünk kisebb gyomosodás minden vetett füvet meglátogat, de ez esetben a tavasszal a fű olyan növekedési időszakban lesz, hogy a gyomirtás már elvégezhető. Igen most jön az öntözés és a csapadék. Ebben az időszakban jelentős csapadékra és harmatképződésre lehet számítani. Az automataöntöző berendezések mellett is jelentős a természetes klórmentes, mikroelem dús eső kelesztő, növesztő hatása. Kisebb a párolgási veszteség így az öntözés is költséghatékonyabb.

Fontos az időzítés!

Az őszi füvesítést érdemes minél előbb megkezdeni, hogy még a csapadékos idő beállta előtt a kelés meginduljon, késő őszig lehetőleg összesűrűsödjön a fű.
 A fűmagkelés 15 fok és a felett optimális, 10 C fok alatt azonban vontatottá válik. A túlkésői vetés hátránya, hogy a téli csapadék el –vagy összemossa a magokat. Az ősszel elvetett, de ki nem kelt magvak nagy része a tavasz elején, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 6 Celsius fokot, kicsírázik. Az eső által elmosott magok azonban egyenlőtlen kelést eredményezhetnek. A fűmag és az egészséges felnőtt fű ellenáll az alacsony hőmérsékletnek a növendékfű (1-2 cm) azonban fagyérzékeny!


Ne feledje!

A füvesítés a talaj-előkészítéssel, a felülvetés a gyomirtással, gyeplazítással indul, számoljon ezek időigényével is, akár hidrovetéssel, akár szárazvetéssel szeretné a gyepet telepíteni vagy megifjítani. Ha a kertje gyepfelületén több lombhullató fa is található számoljon azok fajtajellegével.
Ha segítségre van szüksége, hívjon minket! »»»

www.PAZSITDOKTOR.hu

Szabad-e locsolni napsütésben?

BEÉGETHETIK-E NAPSÜTÉSBEN A LEVELEKET A RÁJUK TAPADT VÍZCSEPPEK?
 

Nem a távoli messzeségből, hanem házunk tájáról érkezett a hír, magyar kutatók vállalkoztak „mítoszdöntésre” e tévhitekkel terhes biooptikai probléma tisztázásakor.

„Széles körben elterjedt vélekedés a kertészetben és növényvédelemben, hogy a növényeket délben, tűző napon nem szabad locsolni, mert a növényekre tapadt vízcseppek megégethetik a leveleket azáltal, hogy a levél felszínére fókuszálják a napfényt.” ezt az állítást vizsgálta felül az ELTE kutatócsoportja.
A napsütötte növényi levelekhez tapadt vízcseppek által fókuszált napfény miatti levélégés mélyebb megértésének céljából kísérleteket végeztek. A kísérleti eredmények elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy megcáfolták azt a régi közhiedelmet, miszerint eső vagy öntözés után mindig napégést szenvednek a növények a rájuk tapadt vízcseppek napfényfókuszáló hatása miatt.
Vizsgálatok alapján azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy az az általános vélekedés, miszerint a növényekhez tapadt vízcseppek apró nagyítólencsékként összegyűjtve a napfényt mindig megégetik a leveleket, nem más, mint egy közkeletű tévhit.
 

A cikket teljes terjedelmében itt találod: http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1001/egri1001.html
Itt pedig a Delta műsorában is megnézheted: http://www.youtube.com/watch?v=cOu1EeT5VwY

De akkor szabad locsolni napsütésben déltájt?
Ha van módunk, ezt kerüljük el!

Miért?
Mert ha kiégési veszély nem is valós, kockázati tényezők azért ezen felül is akadnak:
A levéllemezek szinte felforrósodnak, a hideg vizes zuhany stresszt okozhat.
A melegben a növények a mechanikai sérüléseket is rosszabbul viselik, kifejezetten ártó például a kézi öntöző erős sugara. A nyári időszakban a vizes közeg segíti az ártó gombafajok felszaporodását, ezt az elszíneződő foltok (barna, sárga esetleg súlyosabb esetben szalmásodás) és növénypusztulás formájában észlelhetjük.

Legmegfelelőbb a hajnali, kora reggeli öntözés!
A párolgás ekkor a legkisebb, tehát takarékos, ha hálózatról öntözöl. A beszivárgás a talajba gyors, a talaj ilyenkor a leghidegebb a nap folyamán. Az esti öntözés során a befülledés kedvez a már említett gombák, okozta betegségek és állati kártevők terjedésének.

Mikor lehet a főszabálytól eltérni?
Egyetlen ok adhat felmentést nappali vagy esti órákban való öntözés tilalma alól, az, ha a kút vagy más vízbázis, a reggeli időszakban kapacitásának elégtelensége miatt nem tudja teljesíteni feladatát. Ebben az esetben inkább vállalva bármely előzőkben említett kockázatot, az öntözés mellett kell dönteni, mert a növény vízhez jutása a magasabb érdek. Ez főleg parkokban vagy óriás kertek esetében merül fel, ahol korlátozott a vízhez jutás.

Kapcsolodó cikkeink:
Úgy gondolod, hogy jól öntözöl?Kettőperces gyorstalpaló
Gyakran ismételt kérdések az öntözésről

www.PAZSITDOKTOR.hu