Felétek is havazik?

Ha igen, akkor van néhány javaslatom számodra, amit érdemes megfogadnod!

Az újév első hava az előrejelzések és a tapasztalatok szerint csapadékosnak ígérkezik. Mivel a hőmérséklet jellemzően 0°C körül ingadozik, ezért az égből érkező nedvesség nagy része hó formájában hull alá. A havazás remek látványt nyújt a kertben, és sokszor csalogató egy hatalmas hócsatára, vagy hóember megépítésére. Amennyiben a gyeped állapotát is szeretnéd szem előtt  artani, ezeket a mókákat javasoljuk, hogy NE a gyepfelületen tegyétek. Ha van rá lehetőség menjetek kirándulni, vagy egy közeli téren csatlakozzatok a szomszédság társaságához, így az élmény is nagyobb és a gyepedet is megóvhatod.

Miért nem célszerű a gyephasználat, ha elfedi a hótakaró?

A hóréteg összetömörödése, amit okozhatunk rálépéssel, vagy a hó egy helyre kupacolásával is „IGLU-hatás”-t hoz létre. Iglunak nevezik az eszkimók otthonát, más néven a hókunyhót, amely képes a -45°C külső hőmérséklethez képest belül akár +16 °C fokot is biztosítani.
A hóréteg megnyomódásának hatására kialakult megemelkedett hőmérséklet a talajfelszínen különböző gombafajok elszaporodását eredményezheti. Ennek következtében tavasszal a hó elolvadása után foltosodást vehetünk észre a gyepfelületen, melynek egyik jellemző fajtája a hópenész nevű megbetegedés.

Mi a helyzet a járdákkal, teraszokkal, kocsibejárókkal és medence körüli burkolatokkal?

A kert e területeit praktikum, megóvás, vagy esztétikai okokból a legtöbb tulajdonos hómentesíti, amivel nincs is semmi baj, a kérdés csak az hogyan teszi!? A fent említett tényező okán, ha hólapátot ragadsz, olyan helyre gyűjtsd a havat, ami nem tesz kárt a pázsit felületen (Pl.: ház előtti csatornába, még jobb, ha örökzöldek tövébe teszed, mert nekik télen is nagy vízigényük van).

Ne szórj sót a saját kertedben! Ha sót vagy más olyan anyagot szórsz szét, amely károsíthatja az élő szervezeteket, törekedj arra, hogy se a szórás se pedig az olvadás következtében ne érintkezhessenek a termőfölddel és növényekkel, mert úgy járhatsz, mint a Karthagóiak!

Őszi gyepápolás, miért fontos? 

"Csak az a szép zöld gyep..." mondja ki Poldi bácsi az Égigérő fű című filmben a park lényegét, legfőbb értékét. A legtöbben valóban csak a föld feletti zöld szőnyeget tekintik fontosnak. Használati szempontból jól is van ez így. Tavasszal és nyáron a fű élettani ciklusa idomul a kerttulajdonos szemléletéhez és ez irányú elvárásaihoz, a zöldállomány erőteljes növekedése az időszerű feladat. A nyár kánikulai forróságában a fű növekedését a növény leállítja és bár a hőmérséklet visszaesésével újra megindul, már nem fogja elérni a tavaszi növekedési maximumot.

Ősszel a súlypont a szártövek és a gyökérzet fejlődésére helyeződik át. Az a kerttulajdonos, aki számára ez már periférikus, a későbbiekben komoly nehézségekkel nézhet szembe. Az, hogy jövőre satnya vagy elégtelen gyökérzet és tövek tartják a levéllemezeket, alapvetően rontani fogják a gyepszőnyeg tetszetősségét. Az közeli évszakokban elgyengült talaj közeli növényi részek között gomba- és vírusbetegségek, kórokozók és kártevők fenyegetnek. Ilyen körülmények között szinte biztosra vehetők a téli- tavaszi gyepbetegségek kialakulása.

A nyári időszakból kilépő gyep általában- a folyamatos nyírás okán- tápanyagoktól megfosztott, több esetben mohos vagy gyomok által támadott. A gyomok és a moha visszaszorítása nélkül a gyep tavaszra, a fenyegetettség mértékében, akár fel is számolódhat. A talaj lazításának, a gyep felülvetésének fontosságáról és időszerűségéről előző hírleveleinkben irtunk.
Az őszi gyeptrágyázás fontosságát a szakma elismeri, az alkalmazott anyagok tekintetében azonban eltérő sok esetben hajmeresztő megoldások születnek. 

Nézzünk néhányat!
Találkozhatunk az apró, érett szarvasmarhatrágya kiszórásával vagy erre buzdítással. A szarvasmarha trágya ősi környezetbarát talajerő-javító anyag, úgy használják, hogy a talajba dolgozzák (szántják) vagy felülszórják, és beszivárgás után vetik a kultúrnövényt( de avval fizikálisan nem érintkezik). Alpesi legelőkön találkozhatunk még higított (folyékony) kiszórással.

Mi a baj evvel? 

Hát az, hogy először is a kerti gyepet nem szántjuk, a szarvasmarhatrágya földfelszínre való kiszórása esetén a gyepet megégeti (elsősorban túlzott Nitrogén tartalma miatt), az állatok emésztőrendszeréből a gyommagvak csirázó képesen kerülnek ki, ezáltal ha ezt tesszük a gyepre, már el is intéztük, hogy gyomos legyen.
A másik óriási ötlet a gombakomposzt kiszórása, az esetek többségében egy éven belül Marmaris vagy Tündérkör nehezen gyógyítható betegségével nézünk szembe, inkább ne tedd!

És végül a „nagy találmány” az egész évben használható hosszan feltáródó okos műtrágya.
Ősszel már csak csekély mennyiségben szabad használni nitrogén tartalmú tápanyagokat! Bár ugyan még tetszetős zöldülést eredményezhetnek, megzavarják a gyep életritmusát, nem engedik idejében "telelni", a szártöveket elvékonyítják, a növény a fagyveszélyre és a gombabetegségekre a következő tavasszal érzékenyebb lesz.
Nézzük meg az alkalmazni kívánt műtrágya összetételét, ha jelentős Nitrogént is tartalmaz, tegyük el jövő tavaszra!

Hát akkor mit használjunk?
A száraz felülszórások tekintetében javallott a dúsított komposzt, a biohumusz esetleg a Kálium fejsúlyos műtrágyák, de a leginkább a környezetbarát tápoldatok és élőflórák.
Ha segítségre van szükséged, hívd az illetékes Pázsit Doktort!

Bárány László

Közép-Buda Pázsit Doktora

www.PAZSITDOKTOR.hu

Miért jó ősszel füvesíteni?

Bár a kertekkel kapcsolatos nagy nekibuzdulások ideje a tavasz és ennek okán a füvesítések nagy része tavasszal és kora nyáron történik meg, mégis a tapasztalatok azt mutatják, a legszebb pázsitok az őszi vetésekből kelnek.

Miért van ez?

Hát nem a véletlenen múlik, vegyük csak sorra az élettani és környezeti okokat! Elsősorban a hőmérsékleti tényezőket említeném, nappal már nem kell a nyári forrósággal számolni, amely akár a magokat meg is főzhetné, az őszi talajhőmérséklet még akkor is kedvező a csirázás szempontjából, amikor a levegőn már hűvös éjszakát érzünk. Az egyre inkább kaotikussá váló időjárás még az őszt nem borította fel, nincs hőhullám és a hőmérséklet még leginkább kiszámítható (mondjuk a tavasszal ellentétben). Ehhez a gondolathoz kapcsolódhat az időbeliség. Az őszi vetés (beszéljünk itt a szeptember 15-október 15 közötti időszakról) „elkerüli” a nyári gombabetegségeket, amelyek a nyári gyeptelepítések legtöbbjénél jelentős problémát képesek okozni, kétszikű gyomokat és a rettegett „muhar-t” is! Ne féljünk kisebb gyomosodás minden vetett füvet meglátogat, de ez esetben a tavasszal a fű olyan növekedési időszakban lesz, hogy a gyomirtás már elvégezhető. Igen most jön az öntözés és a csapadék. Ebben az időszakban jelentős csapadékra és harmatképződésre lehet számítani. Az automataöntöző berendezések mellett is jelentős a természetes klórmentes, mikroelem dús eső kelesztő, növesztő hatása. Kisebb a párolgási veszteség így az öntözés is költséghatékonyabb.

Fontos az időzítés!

Az őszi füvesítést érdemes minél előbb megkezdeni, hogy még a csapadékos idő beállta előtt a kelés meginduljon, késő őszig lehetőleg összesűrűsödjön a fű.
 A fűmagkelés 15 fok és a felett optimális, 10 C fok alatt azonban vontatottá válik. A túlkésői vetés hátránya, hogy a téli csapadék el –vagy összemossa a magokat. Az ősszel elvetett, de ki nem kelt magvak nagy része a tavasz elején, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 6 Celsius fokot, kicsírázik. Az eső által elmosott magok azonban egyenlőtlen kelést eredményezhetnek. A fűmag és az egészséges felnőtt fű ellenáll az alacsony hőmérsékletnek a növendékfű (1-2 cm) azonban fagyérzékeny!


Ne feledje!

A füvesítés a talaj-előkészítéssel, a felülvetés a gyomirtással, gyeplazítással indul, számoljon ezek időigényével is, akár hidrovetéssel, akár szárazvetéssel szeretné a gyepet telepíteni vagy megifjítani. Ha a kertje gyepfelületén több lombhullató fa is található számoljon azok fajtajellegével.
Ha segítségre van szüksége, hívjon minket! »»»

www.PAZSITDOKTOR.hu

Szabad-e locsolni napsütésben?

BEÉGETHETIK-E NAPSÜTÉSBEN A LEVELEKET A RÁJUK TAPADT VÍZCSEPPEK?
 

Nem a távoli messzeségből, hanem házunk tájáról érkezett a hír, magyar kutatók vállalkoztak „mítoszdöntésre” e tévhitekkel terhes biooptikai probléma tisztázásakor.

„Széles körben elterjedt vélekedés a kertészetben és növényvédelemben, hogy a növényeket délben, tűző napon nem szabad locsolni, mert a növényekre tapadt vízcseppek megégethetik a leveleket azáltal, hogy a levél felszínére fókuszálják a napfényt.” ezt az állítást vizsgálta felül az ELTE kutatócsoportja.
A napsütötte növényi levelekhez tapadt vízcseppek által fókuszált napfény miatti levélégés mélyebb megértésének céljából kísérleteket végeztek. A kísérleti eredmények elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy megcáfolták azt a régi közhiedelmet, miszerint eső vagy öntözés után mindig napégést szenvednek a növények a rájuk tapadt vízcseppek napfényfókuszáló hatása miatt.
Vizsgálatok alapján azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy az az általános vélekedés, miszerint a növényekhez tapadt vízcseppek apró nagyítólencsékként összegyűjtve a napfényt mindig megégetik a leveleket, nem más, mint egy közkeletű tévhit.
 

A cikket teljes terjedelmében itt találod: http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1001/egri1001.html
Itt pedig a Delta műsorában is megnézheted: http://www.youtube.com/watch?v=cOu1EeT5VwY

De akkor szabad locsolni napsütésben déltájt?
Ha van módunk, ezt kerüljük el!

Miért?
Mert ha kiégési veszély nem is valós, kockázati tényezők azért ezen felül is akadnak:
A levéllemezek szinte felforrósodnak, a hideg vizes zuhany stresszt okozhat.
A melegben a növények a mechanikai sérüléseket is rosszabbul viselik, kifejezetten ártó például a kézi öntöző erős sugara. A nyári időszakban a vizes közeg segíti az ártó gombafajok felszaporodását, ezt az elszíneződő foltok (barna, sárga esetleg súlyosabb esetben szalmásodás) és növénypusztulás formájában észlelhetjük.

Legmegfelelőbb a hajnali, kora reggeli öntözés!
A párolgás ekkor a legkisebb, tehát takarékos, ha hálózatról öntözöl. A beszivárgás a talajba gyors, a talaj ilyenkor a leghidegebb a nap folyamán. Az esti öntözés során a befülledés kedvez a már említett gombák, okozta betegségek és állati kártevők terjedésének.

Mikor lehet a főszabálytól eltérni?
Egyetlen ok adhat felmentést nappali vagy esti órákban való öntözés tilalma alól, az, ha a kút vagy más vízbázis, a reggeli időszakban kapacitásának elégtelensége miatt nem tudja teljesíteni feladatát. Ebben az esetben inkább vállalva bármely előzőkben említett kockázatot, az öntözés mellett kell dönteni, mert a növény vízhez jutása a magasabb érdek. Ez főleg parkokban vagy óriás kertek esetében merül fel, ahol korlátozott a vízhez jutás.

Kapcsolodó cikkeink:
Úgy gondolod, hogy jól öntözöl?Kettőperces gyorstalpaló
Gyakran ismételt kérdések az öntözésről

www.PAZSITDOKTOR.hu

Te szereted az erőszakos, hívatlan vendégeket?

Az elkövetkezendő hetekben érdemes odafigyelnünk gyepünkre, ha szeretnénk megőrizni a díszpázsitokra jellemző fűfajták uralkodását!
Június 2. hetétől előfordulhat, hogy az arra hajlamos területeken, a Muhar, illetve a Kakaslábfű nevű hívatlan fűfajok tegyenek látogatást gyepünkben.
Amennyiben sikerül felismerni a betelepülni szándékozókat, érdemes a védekezést minél hamarabb elvégezni, hogy jelenlétüket mennyiségben és időtartamban is hatékonyan korlátozni lehessen.

Mi okozza a Muhar és a Kakaslábfű jelentkezését?

Nem, nem a Pázsit Doktor hozza! Általában a szél útján terjednek magszórással, megjelenésük a vízellátás rendellenességeivel (anomáliáival) és a talaj Ph értékének romlásával lehetnek kapcsolatosak.
Gyors elterjedésüket jellemzően, az elégtelen vagy nem rendszeres vízellátás, (ide sorolhatjuk a megugró párolgást is), a meszes talaj, a gondozás (elsősorban nyírás) ki- vagy elmaradása segíti.

A Muhar eredetileg kultúrnövény, szárazabb, erősen meszes homok- és lösztalajokon honos, takarmány célokra termesztették. Magyarországon mindenhol elterjedt, bár a jelenlegi vetésterületek, már jóval kisebbek, mint régen, így is a szomszédos kerteket közvetlenül veszélyezteti. Mivel a növény már régóta "elszabadult" és a szél útján jó ideje vándorol felbukkanásával, bárhol számolhatunk.
A növény kalászai hengert képeznek, egy termő és egy meddő virága van. Tavasztól nyár végéig folyamatosan csirázhat, ezért sajnos az utánkeléssel is fenyeget. Jó hír viszont hogy, fagyérzékeny!

Az előbbiekkel ellentétben a bővizes területek gyomnövénye a Kakaslábfű (Echinochloa, Gramineae.) A közönséges Kakaslábfű népi nevei kakasláb, muhar, vízi muhar, piros v. vörös muhar.
Vadon méternél magasabbra is megnövő, erőteljes, bokros fű. Szára a töve felé lapított, gyakran pirosas. Levelei szürkés- zöldek, kifejlett állapotban levéllemeze 20-30 cm hosszú és 1-2 cm széles.
Virágzata 20 cm-re is megnövő bugavirágzat. Nedvesebb helyeken az egész országban gyakori. Eredetileg mocsári növény volt, de jól alkalmazkodik, a nem túlszáraz talajokon is. Agresszív gyommá azonban a nedvesebb kertekben válik.
Tavasztól késő őszig folyamatosan kel, ha nedvességet talál. Szintén használják állatok etetésére, néhol vetik, de ritkábban, mint a Muhart.

Mindkét növényre jellemző, hogy megjelenésük összeköthető az időjárási körülmények ideálissá alakulásával, ami számukra a 20C fölötti napközbeni hőmérséklet, fülledt párás, esetlegesen intenzíven csapadékos környezet.

Miért bosszantó a jelenlétük?

A Muhar és a Kakaslábfű egyéves, nyárutói gyomnövények, melyek jelentkezése azért is kellemetlen, mert a leggondosabb gyepápolás mellett, az évelő kétszikű gyomok sikeres leküzdése után, amikor már úgy gondolja az ember, hogy minden lehetséges gyeppel kapcsolatos kihíváson túljutott, június második hetétől, illetve július hónapban, várható "támadásuk".

Hogyan védekezzünk a Kakaslábfű és a Muhar ellen?

Egynyári jellegük miatt az ősz és a tél során visszahúzódhatnak, házilagosan gyakori nyírással, gyeplazítással, szétvágással, húzással ritkíthatók, támadásuk azonban a következő évben megismétlődhet, ha az elterjedés nagyobb mérvű, hívd a kerületi Pázsit Doktort, segíteni fog!

 

www.PAZSITDOKTOR.hu

Mitől zöld a fű?

Talán még emlékszel iskolai tananyagokból a Klorofill nevére, amely a levelek zöld színét adja. De nem csak a szépségért felelős, hanem életfontosságú szintetikus folyamatokat is irányít, összehangolja a földből felvett tápanyagforgalmat. Sajnos rendkívül érzékeny vegyület, amely már enyhe behatásra is visszafordíthatatlanul megváltozik. A nyírással nem csak a felvett táplálék feldolgozó felületétől fosztod meg a növényt, de raktározott tápanyagaitól is. Azok a fűfajták, amelyek lakókörnyezetben jellemzően előfordulnak, azért nem tűrik az alacsony nyírást, mert jelentős, akár több centiméteres szártövekkel bírnak, ezért alacsony magasságban levelekkel, zöldállománnyal nem rendelkeznek, ha a vágás ezt a szintet érinti, az a növény pusztulásához vezet. De ha csak minél gyakrabban nyírod a füvet, akkor is annál több tápanyagra van szüksége, amit célszerű a vágás utáni napokban mielőbb pótolni.  Hogyan lehet kerted számára, időszaknak megfelelő, teljes körű,  ugyanakkor környezetbarát és biztonságos tápanyagellátást biztosítani? Növényeid tápanyagigényét több módon is biztosíthatod. Figyelembe véve, hogy a tápanyagot csak vizes közegben képesek a növények felvenni, a tápoldat előnye, hogy azonnal megkezdődik a felszívódás és beépül a növényi sejtekbe. Ezzel ellentétben a lebomló trágyák, porok, granulátumok beépülését, még az oldódás bizonytalanságai veszélyeztetik, nem beszélve az elhordásról, elmosódásról. A tápoldatok mellett szól, hogy azok lombtrágyaként és gyökéren keresztül is beszívódnak, míg az említett anyagok csak gyökérzeten keresztül.  A modern tápoldatozás előnyei miatt, hamar elterjedt a nagyüzemi gazdálkodásban. A lombtrágyázás, a tápoldatos permetezés nagyobb hatékonysága, kombinálhatósága és kiszórási pontossága miatt nem hagyott alternatívát. Egyre inkább bekúszik a köztudatba, hogy a tápanyagozott növények díszlenek a legszebben. Cserepes, balkonládás növényeink az elsők, melyek "kiérdemelték" a folyékony tápanyagokat. A növények hamar szemet gyönyörködtető visszajelzést adnak, amire a kereskedelem kereslet megugrása miatt, a flakonos tápoldatok megszaporodásával válaszolt. A kettő közé viszont mostoha gyemekként szorult a lakókert és annak pázsitfelülete. A kertbe nem hajthat be traktor szórókerettel, és öntözőkannával, vagy hátipermetezővel sem életszerű száz literes nagyságrendben tápoldatot többször is kijutatni a gyepfelületre. A Pázsit Doktor® vállalkozások éppen ezt a problémát kezelik és nyújtanak teljes körű megoldást a díszgyepek és lakókerti pázsitok vonatkozásában.

A tápanyagok tekintetében törekvésünk, hogy a lakókörnyezetedben a lehető legkevesebb kemikáliát használjunk, így a legkisebb környezeti terhelést okozzuk. Alkalmazott anyagaink jó része olyan élőflóra, mely a biogazdálkodás kritériumának is eleget tesz. A tápoldatok áprilistól októberig rendszeresen kijuttatva a gyep vitalizációs ciklusához igazodva különböző beltartalommal, egymásra épülve, serkentik a füvek gyökérfejlődését, növelik a zöldtömeget, a fű terhelhetőségét és ellenálló képességét a betegségekkel és szárazsággal szemben. Végre egy ember- és környezetbarát megoldás! A Pázsit Doktorok által alkalmazott technológia nem csak a növények, hanem partnereink és azok lakókörnyezetének igényeit is a legmesszebb menőkig kiszolgálják. A folyékony tápoldatokat mindig az időjárási viszonyokhoz igazítva adagolhatjuk, a gyepet száradás után azonnal használhatod. Nincsenek maradék anyagok a fűben, alkalmazása kisgyermekre, házi állatra nem jelent veszélyt. Nincsen szóródási kockázat, száradás után elmosódás pl. kerti tavakba, utakra, érzékeny növényekre. A kijuttatás jet technológiával történik, ezért a pázsit egyenletes zöld lesz, nem foltosodik. A tápanyagokat a fű a gyökéren és a levelén keresztül is felveszi, a kezelés hatása már 2-3 nap után látható. Annak, hogy a tápoldatot kiöntözve, azaz gyökérzónába juttatva, vagy lombtrágyaként levélre permetezve is adhatjuk, a növényeinknek számos előnyt élveznek. Az anyagok közvetlenül a felhasználási helyükre jutva képesek a tápanyaghiány gyors orvoslására. Lombtrágyázáskor főleg a mikroelemek hiányát pótolhatjuk gyorsan, de emellett az alap tápanyagok is bevihetők ezzel a módszerrel. Ennek azért van nagy jelentőssége, mert a növények a számára szükséges tápanyagok felvételét a legkisebb mennyiségben jelen levő tápelem határozza meg. Azaz, ha valami hiányzik a talajból, akkor az összes többi tápanyag felvételét is akadályozza. A hiánybetegségek tüneteiről a Pázsit titkok nyomában, című könyvben olvashatsz részletesen. Miért jó a Pázsit Doktor® szolgáltatásait igénybe venned? Mert, nem egy "mindenkinek mindig jó" terméket veszel. Hanem mert, minden esetben egy olyan modulrendszerű megoldást kínálnak, amelyet speciálisan a Te gyeped állapotának megjavítására állítanak össze. A tápanyag utánpótlás feladatán túl, olyan szolgáltatást is igénybe vehetsz, amit termékkel nem helyettesíthetsz. (Pl. Ph beállítás, laborvizsgálat, részleges vagy teljes felújítás, talajfertőtlenítés bioaktív anyagokkal)

Találkozhatunk személyesen? www.PAZSITDOKTOR.hu

Lehet-e a fűnyírással gyomot irtani?

„Lehet-e a fűnyírással gyomot irtani?” Minden évben visszatérően felmerül ez a kérdés, melyre a válasz nem is olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre gondolhatnánk.


Több körülmény is befolyásolhatja a gyomok nyírással történő visszaszorítását, ritkítását. Ezzel igazából már meg is válaszoltuk az eredetileg felmerült kérdő mondatot. Igen is, meg nem is.

Még a virágzó gyomos gyepfelület is „nagyon jó” képet fest fűnyírás után, mert eltűnnek a „gyomvirágok” némelyek egész szezonra, de a többség sajnos újból kihajt.

Következtetés: A rendszeresen „szakszerűen” ápolt pázsitterületen is csak csökkenteni lehet az újra és újra felbukkanó nem odavaló növényeket. Nyírással eredményesen csak az egynyári gyomok egy része ritkítható. Jó esélyünk a kétszikű gyomoknál van különösen akkor, ha tudjuk, kelésük, növekedésük és magszórásuk időpontját.

Kora tavasszal jelennek meg a tyúkhúr, a pásztortáska, a ragadós galaj egyedei, melyek ősszel kelnek ki az első őszi esőkkel, áttelelnek, majd a melegedő tavaszi időben szöknek szárba, nyár elején már magot érlelnek. Egy időben végzett fűnyírás ezeknél, a kétszikű gyomoknál sokat segíthet. A másik csoport az, amelyik tavasz végén kel, folyamatosan akár őszig. Magot nyár végén-ősszel érlelnek, viszont csak jövő év tavaszán kelnek ki. Ilyen a disznóparéj, libatop és a retteget parlagfű is. 

A kultúr- és díszgyepekben nem kívánatos egyszikűek (fűfélék) többnyire bírják a kaszálást. Sőt a nyírás után legtöbbjük intenzívebben tud növekedni gyökérszerkezetük miatt. Jó hír, hogy a Muhar és a Kakaslábfű növekedését a nyírás nem serkenti. Nagyon kevés az a gyepalkotó, mely az alacsonyabb (2-4 cm) rendszeres vágást is károsodás nélkül elviseli, ezek leginkább az első osztályú dísz- vagy golfpázsitok, melyeket az agrostis fajok (Agrostis stolonifera, Agrostis capillaris ),tippanok uralnak. Hazánkban döntő többségében a kerttulajdonosok nem az előbb említett első osztályú luxus minőségű pázsitot, hanem durvább igénybevételt tűrő gyepet szeretnének. Az ilyen gyepek optimális vágási magassága 4-6 cm, évszaktól és csapadékosságtól függően. Az ennél alacsonyabbra növő kétszikű és a tarackoló gyomnövényeket sajnos nem lehet nyírással kordában tartani.

Tehát a rendszeres, helyesen megválasztott vágási magassággal csak néhány gyomféleség elterjedését, szaporodását tudjuk szabályozni. 

Irtani nem lehet! Az eredményességen segíthet, ha közvetlen fűnyírás előtt felgereblyézzük a kúszó gyomok indáit, tarackjait, a durvább füvek szárait és más gyomok leveleit.  Ily módon a fűnyíró le tudja vágni ezek leveleit és hajtásait. Gyomos területen csak gyűjtős géppel dolgozzunk, és ne használjuk a nyiradékot mulcsnak.

Legtöbbször a gyomnövények elterjedését észre sem veszed időben, csak amikor már elszaporodott és sajnos magjait is elszórta. Ebben a fázisban már leginkább csak a vegyszeres megoldás segít, amit bízzunk inkább a szakemberre, mert a nem megfelelő ilyen beavatkozás a féltőn gondozott fűterületen ill. az egyéb kultúrnövényekben is maradandó károsodást okozhat.


Ha a gyomok elterjedése nagyobb mérvű, hívd a területi Pázsit Doktort, segíteni fog!