2013. augusztus 14., szerda

Milyen hibákat követnek el az emberek leggyakrabban nyári gyepgondozás során? II. rész


A gyepgondozás során legtöbbször végzett munka a fűnyírás. A nyírást tekinthetjük esztétikai beavatkozásnak, de élettani hatása is meghatározó, amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Gondoljuk meg a gyepek természetbeni nyíratlan állapota köszönő viszonyban sincs a lakókert pázsitjával. Az ősgyepesedett vagy elvadult pázsitfüvek 30-120 cm magasak, a növény részei arányosan nyúltak. A szakszerű nyírás a növényt az ember által elkívánt fejlődésre készteti, valljuk be ez egyfajta törpenövésre kényszerítés. Tesszük mindezt oly módon, hogy a felkalászolás, lehetőségétől, (ami a fű egyik szaporító szerve) is megfosztjuk. 

A fűnyírás feladata, hogy a növényt a talaj közeli tartományban nagy zöldállomány növesztésére sarkallja, a hajtásszámot sokszorozza, a földközeli és földalatti hajtások kialakulását, mint alternatív szaporodási lehetőségeket erősítse, összességében az ember általi kényelmes és tetszetős használatot elősegítse. A „hozzáértő fűnyírás” nyomán határozottabb a texturáltáság, csökken a levél szélessége, növekszik a területegységre jutó klorofil mennyisége, zöldebb, tömöttebb, bársonyosabb lesz a pázsitgyep. 


Mi az, hogy „hozzáértő fűnyírás”, van a fűnyírásnak minősége? 

Bizony van, és talán nyáron mutatkozik meg leginkább. A nyírásnak nem csak pozitív, hanem negatív hatásai is vannak. A növény a zöldállományában tartalékolja víz és tápanyagszükségletének túlnyomó részét. Ennek már részleges elvesztése is drámai lehet, de a nagyarányú nyári zöldállomány vesztés a gyep halálához vezet. A fűnyírás során a növény stresszt él át, károsodik, minél nagyobb az elvesztett zöldállomány aránya a megmaradóhoz képest a stressz hatás annál nagyobb. Fűnyírás esetén károsodás nélkül kb. az egyharmad zöldállomány vágható. A hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a gyep veszélyeztetettsége az alacsony vágás következményeire vonatkozóan. Amit egy tavaszi időben még jól tűr a gyep, nem biztos, hogy kánikulában is elvisel! 

Melegben a gyep regeneráló képessége csökken, a szárazsággal, gombabetegségekkel , ápolási hiányosságokkal kapcsolatos válaszreakciói gyengébbek. A nyírás után a növény leginkább hajtásait igyekszik pótolni, ezáltal a gyökér növekedésére, működtetésére kevesebb energiája jut. Minél nagyobb arányban veszti el zöldállományát, annál nagyobb az esély gyökérdepresszióra, amely a növény halálát okozhatja. 

Ha a nyírás olyan alacsony, hogy a növény száraiba vág és a megmaradó zöldállomány a regenerációhoz elégtelen, beszélünk „tarlóvágásról”, amely biztosan a növény pusztulásával jár. 

Kánikulai időjárási viszonyok között a gyep a vágási magasság emelésére élettanilag jól reagál. A talaj beárnyékolása okán kedvezőbb talaj közeli mikroklíma alakul ki, nagyobb asszimilációs felület miatt nő a tartaléktápanyag és vízkészlet, a gyökérzet növekedése folyamatos így a tűrőképessége is jobb a növénynek. Ha a fű magassága (pl. utazás miatt) megugrik érdemes nem egy vágással „helyretenni”, hanem két alkalommal, itt is érvényes az „egyharmad szabály”.


Néhány jó tanácsa nyári fűnyíráshoz: 

Tervezett fűnyírás előtt 24 órával ne locsolj! 

Vizes füvet tilos vágni! A fűnyírás után viszont gazdagon öntözz! 

A kés mindig legyen éles, ha nem az, akkor tépni fog, a gyep csúnya lesz és a gombabetegségek előszeretettel támadják. 

Ha kerti partit tervezel, előtte nyírj, utána locsolj! 

Nyáron a nyesedéket ne hagyd a gyepen! 

Ha más végzi a fűnyírást, előtte ellenőrizd, mire készül (a nyírási magasságot, késélesség, stb.)! 

A cikk szerzője: 
Bárány László 
Közép-Buda Pázsit Doktora

2013. augusztus 9., péntek

Milyen hibákat követnek el az emberek leggyakrabban nyári gyepgondozás során?


Kánikulával búcsúzik a Július és hőséggel köszönt be az Augusztus. A nem öntözött gyep területek ezekben a napokban leszalmásodnak, kiégnek, zöld színűket talán a jótékony őszi csapadékkal nyerik majd vissza. Akinek ”jár”, az kiveszi szabadságát, és ha teheti, el is utazik. 

A figyelem elterelődik a gyepről, újból csak akkor kerül a középpontba, mikor a nyaralás végén, megérkezéskor konstatáljuk, hogy erősen foltos, sárga, kiégett úgy egészét tekintve „lepukkant”.

Segítség képen, csokorba szedtük azokat a leggyakoribb hibákat, melyekkel a Pázsitdoktorok a kertekben találkoznak. Elsődlegesen a vízanomáliákkal foglalkozunk, mert a legtöbb galibát ezek okozzák. 

Az öntözés hibái: 

A leggyakoribb öntözési hiba a mennyiség általában csekély volta. Az automataöntöző berendezés nélkül „üzemelő” kertek vízhiányáról nem is szólnék, hiszen egy 300 m2-es kert napi kézi locsolása már önmagában tagoltságtól függően napi 4-5 órát, egy 500m2-es 7-8 órát igényelne a nyári időben. Valljuk be, ez kevéssé életszerű. Az automataöntöző berendezést kerttulajdonosok jó része sajnos még mindig a tavaszi beállítással üzemelteti… ez már korántsem mondható elégségesnek. 

Honnan ismerni fel az öntözési hibát? 

El nem tűnő lábnyom 

Első stádiumban, ha a gyep szomjazik, a belső nyomás (turgor) csökken, ha a pázsiton végig megy valaki, a lába nyomán a fűszálak „unottan ’” vagy egyáltalán nem egyenesednek vissza. Figyelem! Nyáron a párolgási veszteség akár 30-50% is lehet. A kert eltérő adottságú részei különböző képen reagálnak a változásokra, a déli lejtők, rézsűk kitettsége jóval nagyobb, mint az átlagos vagy árnyékkal legalább részben fedett gyepterületek. 

Barna napfolt 

Ha a pázsitgyep közel azonos fajtatulajdonságú magkeverékből áll, a hőmérséklet és csapadékváltozásra is közel hasonlóan reagál. Tehát az árnyék vonulás útjában még egy ideig tetszetősségét foltban megőrzi, de ahol a” telibe tűző” nap perzselését kell állnia ott először, barnul, később szalmásodik a fűfelület. 

Egyik gyepalkotó pusztulása 

Ha a gyep nem hasonló tulajdonságokkal rendelkező magkeverékből született, és egyik alkotója jobban tűri a hőséget, mint a másik, akkor a toleránsabb faj a másik kárára elszaporodik, súlyosabb esetben a gyengébb „hőtoleráló” fajta kipusztulása után életterét is elfoglalja. Ebben az esetben a pusztuló fű sárgulása, barnulása mellett a „hőálló” (általában vastaglevelű) fűfaj még zöldül. 


Kiégés 

Természetesen, ha a csapadék elégtelenség nem szűnik meg, nem esik az eső, vagy nem öntözünk, a gyep teljes kiégésével nézhetünk szembe. A gyepgondozási munkálatok tervszerű ütemezésével, gyeplazítással, lyuggatással, kiegyensúlyozott tápoldatozással megnövelhetjük gyepünk tűrőképességét, de a tartós vízhiánynak nem képesek ellenállni. A nem öntözött gyepek a napokban áldozatul esnek a perzselő hőségnek. 

Az öntöző rendszer elégtelensége 

Ahogyan a hűtőberendezések hibáival is általában krízis helyzetben, a melegben találkozunk, az öntöző rendszer tervezési vagy üzemelési hibáival is a hőhullámok esetén szembesülünk. Ilyenkor a hibarajzolat szinte ráég a gyepre. A szabályos foltok, körívek öntözési elégtelenségekre, rossz fúvóka beállításokra, kilépési szögekre, vízárnyékokra utalnak. Orvosoljuk magunk, vagy hívjuk a szakembert! 

Túlöntözés 

Bár a jelenlegi vízárak mellett kevéssé számottevő, de praxisunkban minden évben fellelhető gyepkárosító ok. Hogyan lehet előidézni, hiszen nyáron nagyon sok vízre van szüksége a növényeknek? Az öntözővíznek a talajba kell jutnia, sajnos néhány helyen a tömörödöttség okán, elsősorban agyagtalajokon a víz nem képes időben szikkadni, pangó víz alakul ki. Miért baj ez? A nyári gombabetegségek vizes közegben, különösen ilyen jó kis meleg „dunsztos”környezetben a szártöveknél támadnak. Tüneteik a tapasztalatlan szemlélőnek a vízhiány jeleit mutatják (barnulás, sárgásodás). Ezért a kerttulajdonos általában növeli a vízadagot, vagy kézzel „rálocsol” ami a levéllemezek összetörése mellet (gombabetegség elterjedése) a leromlási folyamat gyors lefolyásához vezet. 

Ajánljuk fegyelmedbe a témakörben régebben publikált cikkeinket! 

Úgy gondolod, hogy jól öntözöd a pázsitod? Kétperces gyorstalpaló a pázsitöntözésre

A cikk szerzője: 
Bárány László 
Közép-Buda Pázsit Doktora

www.PAZSITDOKTOR.hu