Mitől zöld a fű?

Talán még emlékszel iskolai tananyagokból a Klorofill nevére, amely a levelek zöld színét adja. De nem csak a szépségért felelős, hanem életfontosságú szintetikus folyamatokat is irányít, összehangolja a földből felvett tápanyagforgalmat. Sajnos rendkívül érzékeny vegyület, amely már enyhe behatásra is visszafordíthatatlanul megváltozik. A nyírással nem csak a felvett táplálék feldolgozó felületétől fosztod meg a növényt, de raktározott tápanyagaitól is. Azok a fűfajták, amelyek lakókörnyezetben jellemzően előfordulnak, azért nem tűrik az alacsony nyírást, mert jelentős, akár több centiméteres szártövekkel bírnak, ezért alacsony magasságban levelekkel, zöldállománnyal nem rendelkeznek, ha a vágás ezt a szintet érinti, az a növény pusztulásához vezet. De ha csak minél gyakrabban nyírod a füvet, akkor is annál több tápanyagra van szüksége, amit célszerű a vágás utáni napokban mielőbb pótolni.  Hogyan lehet kerted számára, időszaknak megfelelő, teljes körű,  ugyanakkor környezetbarát és biztonságos tápanyagellátást biztosítani? Növényeid tápanyagigényét több módon is biztosíthatod. Figyelembe véve, hogy a tápanyagot csak vizes közegben képesek a növények felvenni, a tápoldat előnye, hogy azonnal megkezdődik a felszívódás és beépül a növényi sejtekbe. Ezzel ellentétben a lebomló trágyák, porok, granulátumok beépülését, még az oldódás bizonytalanságai veszélyeztetik, nem beszélve az elhordásról, elmosódásról. A tápoldatok mellett szól, hogy azok lombtrágyaként és gyökéren keresztül is beszívódnak, míg az említett anyagok csak gyökérzeten keresztül.  A modern tápoldatozás előnyei miatt, hamar elterjedt a nagyüzemi gazdálkodásban. A lombtrágyázás, a tápoldatos permetezés nagyobb hatékonysága, kombinálhatósága és kiszórási pontossága miatt nem hagyott alternatívát. Egyre inkább bekúszik a köztudatba, hogy a tápanyagozott növények díszlenek a legszebben. Cserepes, balkonládás növényeink az elsők, melyek "kiérdemelték" a folyékony tápanyagokat. A növények hamar szemet gyönyörködtető visszajelzést adnak, amire a kereskedelem kereslet megugrása miatt, a flakonos tápoldatok megszaporodásával válaszolt. A kettő közé viszont mostoha gyemekként szorult a lakókert és annak pázsitfelülete. A kertbe nem hajthat be traktor szórókerettel, és öntözőkannával, vagy hátipermetezővel sem életszerű száz literes nagyságrendben tápoldatot többször is kijutatni a gyepfelületre. A Pázsit Doktor® vállalkozások éppen ezt a problémát kezelik és nyújtanak teljes körű megoldást a díszgyepek és lakókerti pázsitok vonatkozásában.

A tápanyagok tekintetében törekvésünk, hogy a lakókörnyezetedben a lehető legkevesebb kemikáliát használjunk, így a legkisebb környezeti terhelést okozzuk. Alkalmazott anyagaink jó része olyan élőflóra, mely a biogazdálkodás kritériumának is eleget tesz. A tápoldatok áprilistól októberig rendszeresen kijuttatva a gyep vitalizációs ciklusához igazodva különböző beltartalommal, egymásra épülve, serkentik a füvek gyökérfejlődését, növelik a zöldtömeget, a fű terhelhetőségét és ellenálló képességét a betegségekkel és szárazsággal szemben. Végre egy ember- és környezetbarát megoldás! A Pázsit Doktorok által alkalmazott technológia nem csak a növények, hanem partnereink és azok lakókörnyezetének igényeit is a legmesszebb menőkig kiszolgálják. A folyékony tápoldatokat mindig az időjárási viszonyokhoz igazítva adagolhatjuk, a gyepet száradás után azonnal használhatod. Nincsenek maradék anyagok a fűben, alkalmazása kisgyermekre, házi állatra nem jelent veszélyt. Nincsen szóródási kockázat, száradás után elmosódás pl. kerti tavakba, utakra, érzékeny növényekre. A kijuttatás jet technológiával történik, ezért a pázsit egyenletes zöld lesz, nem foltosodik. A tápanyagokat a fű a gyökéren és a levelén keresztül is felveszi, a kezelés hatása már 2-3 nap után látható. Annak, hogy a tápoldatot kiöntözve, azaz gyökérzónába juttatva, vagy lombtrágyaként levélre permetezve is adhatjuk, a növényeinknek számos előnyt élveznek. Az anyagok közvetlenül a felhasználási helyükre jutva képesek a tápanyaghiány gyors orvoslására. Lombtrágyázáskor főleg a mikroelemek hiányát pótolhatjuk gyorsan, de emellett az alap tápanyagok is bevihetők ezzel a módszerrel. Ennek azért van nagy jelentőssége, mert a növények a számára szükséges tápanyagok felvételét a legkisebb mennyiségben jelen levő tápelem határozza meg. Azaz, ha valami hiányzik a talajból, akkor az összes többi tápanyag felvételét is akadályozza. A hiánybetegségek tüneteiről a Pázsit titkok nyomában, című könyvben olvashatsz részletesen. Miért jó a Pázsit Doktor® szolgáltatásait igénybe venned? Mert, nem egy "mindenkinek mindig jó" terméket veszel. Hanem mert, minden esetben egy olyan modulrendszerű megoldást kínálnak, amelyet speciálisan a Te gyeped állapotának megjavítására állítanak össze. A tápanyag utánpótlás feladatán túl, olyan szolgáltatást is igénybe vehetsz, amit termékkel nem helyettesíthetsz. (Pl. Ph beállítás, laborvizsgálat, részleges vagy teljes felújítás, talajfertőtlenítés bioaktív anyagokkal)

Találkozhatunk személyesen? www.PAZSITDOKTOR.hu

Lehet-e a fűnyírással gyomot irtani?

„Lehet-e a fűnyírással gyomot irtani?” Minden évben visszatérően felmerül ez a kérdés, melyre a válasz nem is olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre gondolhatnánk.


Több körülmény is befolyásolhatja a gyomok nyírással történő visszaszorítását, ritkítását. Ezzel igazából már meg is válaszoltuk az eredetileg felmerült kérdő mondatot. Igen is, meg nem is.

Még a virágzó gyomos gyepfelület is „nagyon jó” képet fest fűnyírás után, mert eltűnnek a „gyomvirágok” némelyek egész szezonra, de a többség sajnos újból kihajt.

Következtetés: A rendszeresen „szakszerűen” ápolt pázsitterületen is csak csökkenteni lehet az újra és újra felbukkanó nem odavaló növényeket. Nyírással eredményesen csak az egynyári gyomok egy része ritkítható. Jó esélyünk a kétszikű gyomoknál van különösen akkor, ha tudjuk, kelésük, növekedésük és magszórásuk időpontját.

Kora tavasszal jelennek meg a tyúkhúr, a pásztortáska, a ragadós galaj egyedei, melyek ősszel kelnek ki az első őszi esőkkel, áttelelnek, majd a melegedő tavaszi időben szöknek szárba, nyár elején már magot érlelnek. Egy időben végzett fűnyírás ezeknél, a kétszikű gyomoknál sokat segíthet. A másik csoport az, amelyik tavasz végén kel, folyamatosan akár őszig. Magot nyár végén-ősszel érlelnek, viszont csak jövő év tavaszán kelnek ki. Ilyen a disznóparéj, libatop és a retteget parlagfű is. 

A kultúr- és díszgyepekben nem kívánatos egyszikűek (fűfélék) többnyire bírják a kaszálást. Sőt a nyírás után legtöbbjük intenzívebben tud növekedni gyökérszerkezetük miatt. Jó hír, hogy a Muhar és a Kakaslábfű növekedését a nyírás nem serkenti. Nagyon kevés az a gyepalkotó, mely az alacsonyabb (2-4 cm) rendszeres vágást is károsodás nélkül elviseli, ezek leginkább az első osztályú dísz- vagy golfpázsitok, melyeket az agrostis fajok (Agrostis stolonifera, Agrostis capillaris ),tippanok uralnak. Hazánkban döntő többségében a kerttulajdonosok nem az előbb említett első osztályú luxus minőségű pázsitot, hanem durvább igénybevételt tűrő gyepet szeretnének. Az ilyen gyepek optimális vágási magassága 4-6 cm, évszaktól és csapadékosságtól függően. Az ennél alacsonyabbra növő kétszikű és a tarackoló gyomnövényeket sajnos nem lehet nyírással kordában tartani.

Tehát a rendszeres, helyesen megválasztott vágási magassággal csak néhány gyomféleség elterjedését, szaporodását tudjuk szabályozni. 

Irtani nem lehet! Az eredményességen segíthet, ha közvetlen fűnyírás előtt felgereblyézzük a kúszó gyomok indáit, tarackjait, a durvább füvek szárait és más gyomok leveleit.  Ily módon a fűnyíró le tudja vágni ezek leveleit és hajtásait. Gyomos területen csak gyűjtős géppel dolgozzunk, és ne használjuk a nyiradékot mulcsnak.

Legtöbbször a gyomnövények elterjedését észre sem veszed időben, csak amikor már elszaporodott és sajnos magjait is elszórta. Ebben a fázisban már leginkább csak a vegyszeres megoldás segít, amit bízzunk inkább a szakemberre, mert a nem megfelelő ilyen beavatkozás a féltőn gondozott fűterületen ill. az egyéb kultúrnövényekben is maradandó károsodást okozhat.


Ha a gyomok elterjedése nagyobb mérvű, hívd a területi Pázsit Doktort, segíteni fog! 

A kerttervezés és kertépítés szempontjai, 

amire már az elején érdemes figyelned!

A kertek közel felében, ahol járunk, sajnos szinte kiabál a ránézésre tetszetős, ámde élhetetlen, át nem gondolt, használhatatlan, eleve a fenntartás kudarcát előrevetítő építészeti megoldás vagy berendezés. Törekvésünk, hogy hozzásegítsünk Téged ahhoz, hogy ne "diszkont" életszínvonalon élvezd a kerted, hanem az a nyugalom, a feltöltődés forrásává váljon a jövőben, megszabadulj vagy akár megelőzd a kerttel kapcsolatos problémák és bosszúságok megsokasodását, ezért tapasztalatainkat másokkal ellentétben nem eltitkoljuk, hanem Mindenki hasznára szívesen megosztjuk. Miért? Mert ez a munkánk, mi így dolgozunk a mindennapokban is.

Egy családi ház vagy egy nyaraló felépítése komoly anyagi és emberi erőfeszítéseket emészt fel, így nem csoda, hogy ezek elkészültekor mindkettőnek a legtöbben a végén járunk, mire a kertre kerül a sor.
A körültekintő tulajdonos, ha teheti, a háztervvel együtt tervezteti meg a kertet, ami a későbbiekben több kellemetlen körülménytől óvhatja meg.

Szeretném, a kapcsolatot felvenni egy tapasztalt tájépítő mérnöknővel.

A kerttervezéskor első lépésként a tereptárgyak kerülnek kijelölésre (medencék, gyermekjátszók, kertisütők, pergolák stb.), második lépésként a szoliter pontok, a meghatározó, uralkodó nagyfák és cserjék, növényágyások. A gyepterületeket általában a "maradvány elv" alapján tervezik. Pedig így is a kertterület legalább ötven vagy még nagyobb százalékáról hoznak döntést. Később jelentkező problémák gyakran az egész kerttel kapcsolatos kellemes érzetünket megváltoztathatják. Lássuk, milyen veszélyek leselkednek a kerttulajdonosokra!

A megközelíthetőségre érdemes odafigyelni már a kert tervezésekor

Látszólag banálisnak tűnő szempont, mégis sokak életét keseríti meg, nem beszélve, arról hogy a későbbiekben igen nehezen orvosolható.
Legyünk figyelemmel hogy a gyepterületet lehetőség szerint ne csak a házon keresztül, hanem ha lehet, az utcafrontról is megközelíthető legyen. Miért?

Lehet, hogy elkerüli a figyelmedet, és nem gondolsz arra, hogy a későbbiekben nem csak kéziszerszámokat, hanem nagyobb célgépeket is szükséges a kertbe, illetve a gyepre juttatni, esetleg a területre földet vagy trágyát kell hordani, amelyhez legalább kisteherautó bejutását kell biztosítani. Ennek a lehetőségnek a hiányát sok kényelmetlenség elviselésével és jelentős költség ráfordítással szenvedik el a legtöbben. Különös figyelmet kell fordítanunk hegyoldalakon kialakított gyepterületek esetén, esetleg szinteltolásos házak kerttervezésekor, ahol ez a hiba igen könnyen elkövethető, ennek következménye, hogy a jövőben csak kézi munka alkalmazható, amely már jóval drágább, mintha azt kerti gépekkel végeznék.
Sorházi kerteknél, sajnos a problémát készen is kaphatod lakótársainkkal együtt.
Ha a belsőkertet a házból közelíted meg, érdemes tekintettel lenni, hogy a gyepterületre lépést, ha lehet, ne korlátozd csupán kis területre, legyen az a legszélesebb, mert ellenkező esetben a fű jól látható területen hamar kikopik, a talaj vészesen megtömörödik.

Életem egyik legjobb döntése

volt, hogy a saját kertem tervezését nem magam vállaltam fel, hanem arra egy kiváló kolléganőmet kértem meg.
Hazánkban a focihoz, a jogi megoldásokhoz és még egy pár dologhoz mindenki "alapból ért", ide tartozik a kert tervezése és berendezése is. Úgy gondoltam, bár szakmabeliként még nagyobb a kísértés, de "újkori Odüsszeuszként" az árbochoz köttettem magam, hallgatva a Szírének énekét, és így megálltam, hogy a tervező alkotói szabadságát ne korlátozzam. Jól tettem és a kertem valóban olyan, amilyet jómagam csak álmodni és nem tervezni tudnék.
Miért? Legalább három érv egyből eszembe jutott, miért nem nekem kellene csinálnom.

Mert, az emberek alapból nem kerttervezők és ez egy hasonlóan tiszteletteljes szakma,mint akár a Tied vagy az Enyém, amit jól végezni csak nagy tudással és még nagyobb tapasztalattal lehet.

Mert, bár az ember lehet az élet más területén kreatív, olyan szempontok eszébe sem jutnak, amit figyelembe kell venni.

Mert, személyes érintettségünk okán tele vagyunk, olyan rossz beidegződésekkel, amelyek vakká tesznek az igazán frappáns megoldások tekintetében.

Tehát, ez az, amivel nem érdemes spórolni. 

Mi az, amit a legtöbb kerttulajdonos elront a gyepfelületek kialakításakor?

A felület kialakításakor látvány-, megmunkálhatósági- és vízelvezetési körülményeket kell figyelembe venned.
A szabálytalan esetleg extrém vonalvezetések jól mutathatnak, de a megmunkálhatóságot jelentősen megnehezíthetik, számolnod kell avval, hogy a kerti gépekkel, vagy például a locsolófejekkel el kell tudnod érni a gyep minden szegletét, hogy az egyöntetűséget biztosítsd.
Az egyszerű négyszögformák biztosítják a legkönnyebb kezelhetőséget, Természetesen a tetszetősség okán dönthetsz másként is, például az íves formák mellett, mert a legfontosabb, hogy kertedben Te érezd jól magad, de a feltételeket az igényekhez igazodóan kell biztosítanod. Magyarán, ha különleges a vonalvezetés, ne próbáld meg lealkudni a végén az öntözőrendszer árát, mert el fog tűnni az ajánlatból néhány szórófej, támasz, drén, amire nagy szükség lenne a jövőben, és olcsóbb most az elején jól megcsinálni, mint később újra építeni, pótolni.

Komolyabb dilemma elé állíthat Téged a lejtős telek. Gyeptelepítésre a vízszintes, sík terület az optimális. Adódhat olyan szituáció, hogy nem tudsz vagy nem akarsz teraszt kiképezni. Ez esetben a következőkkel kell számolnod:
a lejtésszög ne haladja meg a 25 fokot, mert az eróziós hatások következtében elszenvedett károsodások miatt, a fűterület élvezhetetlen lesz, ennél nagyobb lejtés esetén próbálkozz cserjékkel vagy terülő talajtakarókkal.
Sajnos a kisebb lejtők sem problémamentesek, a termőréteg ez esetben legyen vastagabb, mint más helyen, a fűnyírást és az öntözést is nagyobb odafigyeléssel kell végezned! Az enyhe lejtők a csapadékos időszakban elősegítik a gombabetegségek gyors elterjedését, mert a víz mozgását a gombakártevők kihasználják.
A lejtők aljában a víz nem megfelelő elvezetés hiányában meggyűlhet, amely önmagában is képes szártő-rothadást okozni, de a több vizet kapott, meggyengült növények igen hajlamosak a megbetegedésre is.


Van olyan hely ahova nem érdemes gyepet telepíteni, vagy ahol nem él meg a fű?

Gyakori eset, hogy a ház és a kerítés közötti keskeny sávot fűvel vetik. A szomszéddal határos oldalra remek tuja sor kerül, ami szépen díszlik és növekszik, ami önmagában még nem baj, de a tuják a kilógó ágak vonaláig néhány év alatt kiirtják maguk alatt a füvet. A keskeny sávon tengődő gyep először meggyengül, mohosodik, gyomosodik, a végén megbetegszik, és elpusztul. Ha előrelátó vagy, ide talajtakarókat ültetsz, és evvel megspórolsz egy kis pénzt és sok-sok bosszúságot.
Nálad is lehetnek olyan körülmények, melyek negatívan befolyásolják a gyepalkotó fűfélék életkörülményeit.
Az előzőekben már említettem, hogy a pázsittelepítést a meredeken lejtős terület is meghiúsíthatja, a lefolyó csapadékvíz könnyen mossa ki a talajból a fűfélék gyökereit, a gyepfelület hamar "lyukassá" válik, és meggyomosodik.
A fűnyírás is nehézkes ilyen körülmények közt, más kerekes berendezés pl. levegőztetőgép, pedig nem is alkalmazható sikerrel. Hegyvidéki környezetben, a köves talajon sem mindig megoldható a fűnyírás, ez esetben sikerrel kecsegtető lehet, termőréteg felhordása a köves földre, mielőtt gyepet telepítesz.
Gyakori, hogy fák alatt először megritkul, majd fokozatosan kipusztul a gyep. Ennek oka lehet az árnyék, és az ebből közvetve adódó nyirkos környezet, levegőtlen talaj, amelyre a mohafajok megjelenése is utal.
Az árnyékon kívül bizonyos fák fajtajellegüknél fogva irtják az aljnövényzetet, ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek a fenyőfélék, tuják és más tűlevelűek, de a diófa is, hogy csak a leggyakoribb "gyeprontókat" említsem. Hatásuk a csapadék gyakoriságától is függ, mert a hatóanyagok bemosódással kerülnek a talajba.

Szeretnéd, hogy a kerted ötletes, ugyanakkor szakszerű is legyen?

Ha gyakori összegereblyézéssel, fűsepréssel sem tudsz egyensúlyt teremteni, add fel!
Az ilyen problémás helyek gyeppótlására megoldást jelentenek a talajtakaró növények. Ezeket az alacsony növésű fajokat az árnyékos, vagy meredek fekvésű területeken kívül, a változatosság kedvéért is beilleszthetjük kertünkbe.
A gyepekhez viszonyítva a talajtakaró gyeppótló növények kevesebb gondozást igényelnek. Nem kell nyírnod őket, és ha a lombjuk már megfelelően záródott, és teljesen befedte a talajt, akkor a gyomok sem képesek előtörni alóluk. Hátrányuk, hogy a fűfélékkel ellentétben nem bírják a taposást, ezért ha a kerti út gyeppótlókkal beültetett részen halad keresztül, mindenképp rakjunk le lépőköveket, hogy megkíméljük növényeinket az igénybevételtől.

• Tényleg van medencénk a kertben, nem is tudtunk róla?
• Mit szeretnél pázsitot vagy gyepet?-Valóban, mi a különbség?
• Miért pusztul a kocsi behajtóban a fű?

Ezekre és más kérdésekre is választ kaphatsz a Pázsit titkok nyomában című e bookban!

www.PAZSITDOKTOR.hu

Mi a gyepszőnyeg, és hogyan készül?

A gyepszőnyeg élő, üde-zöld, tömött, és erős gyökerű pázsit . A gyepszőnyegtermesztő telepen 14-18 hónapig gondozzák a gyepet a legjobb körülmények között. A nevelési folyamat célja az, hogy amellett, hogy látványra széppé, és dússá fejlődik, a gyökérzet is elég erős, és ellenálló legyen a gépesített felvágást, összetekerést követő szállítás, és leterítés károsodás nélküli elviseléséhez is.

A „fűiskolában” megtermelt gyepszőnyeget a földlabdás cserjékhez, vagy fákhoz lehet hasonlítani, ahol a faiskolai nevelés során elég erős földlabdát képeznek ahhoz, hogy a növény az új helyén, egy családi ház kertjében is garantáltan megeredjen. A földlabdás növények használata már széles körben elterjedt, és senkinek nem jut eszébe, hogy nagy kockázatot vállalva magról telepítsen bokrot, vagy fát a kertjébe. Hasonlóan sok előnyös tulajdonságának köszönhetően a gyepszőnyeg is egyre népszerűbbé válik.

Ugyanúgy, mint a földlabdás növényeknél, az élő gyepnél is ügyelni kell arra, hogy a felvágást követően minél előbb a végleges helyére kerüljön, ahol rövid idő elteltével teljesen használatba vehető.

Mi a lényegi különbség a gyepszőnyegezés, és a fűmagvetés között?

A leglátványosabb előnye a gyepszőnyegezésnek a lenyűgöző gyorsaság, de a legfontosabb biztosan a minőség! Gyepszőnyeg vásárlásánál a minőség azonnal látható, ezért a sokéves tapasztalattal rendelkező, profi gyepszőnyegtermesztő kizárólag a legkorszerűbb, legkiválóbb fajtákkal dolgozik, és kifinomult technológiával neveli, ápolja a pázsitot.

Ha otthoni vetésre fűmagot vásárolunk, tulajdonképpen zsákbamacskát veszünk, hiszen a végleges eredmény csak a pázsit kialakulását követően látható. Ez a nehéz időszak még szakértő ápolás, és optimális környezeti feltételek mellett is legalább 10-12 hónapot vesz igénybe.

Jó befektetés-e a gyepszőnyeg?

Természetesen! A gyepszőnyegezés az egyetlen megoldás arra, hogy a poros udvarból néhány óra alatt üde, zöld pázsitot varázsoljunk, ami amellett, hogy kertünk legjobban használható része, még jelentősen növeli ingatlanunk értékét is.

Melyek a fűmagvetés kockázatai?

Azon túl, hogy csak sokára szembesülhetünk azzal, hogy milyen minőségű fűmagkeveréket sikerült beszereznünk, a hosszú fejlődési időszak egy sor kockázatot is magában hordoz.

Leggyakrabban az erős gyomosodás miatt kell később megismételni a vetést.

Gyakori oka az újrafüvesítésnek a kiszáradás is, de előfordul az is, hogy éppen a túlzott öntözés teszi tönkre a munkánkat (pl. a túl sok öntözővíz, vagy akár esővíz egy helyre összemossa a fűmagot).

Sokszor előfordul az is, hogy egy erősebb szél, vagy madárkár miatt a kiszórt fűmag eltűnik a területről.

A fenti okok miatt az esetek jelentős részében végül a vetőmaggal történő füvesítés a kényszerű újravetések, gyomirtás, pótlás, öntözés és felülvetések miatt közel annyibba, vagy néha többe kerül, mint a gyors gyepszőnyegezés, és a hosszú idő alatt ráadásul a készülő felület mindvégig használhatatlan marad.

Milyen egyéb előnyei vannak a gyepszőnyegnek?

A látványos gyorsasággal elkészülő pázsit ideális környezetet nyújt a játékhoz, sporthoz, vagy akár a grillezéshez is.

A szilárd burkolatokkal szemben – melyek porosítanak, és visszasugározzák az elraktározott hőt – a zöld gyep leköti a port, a nyári kánikulában hűti, oxigénben dúsítja a levegőt, tompítja a zajokat, természetessé, élhetőbbé teszi a környezetünket.

És még egy gyakorlati előny!

A pázsit egyik legnagyobb ellensége a vakond. Hatékony, és takarékos védekezést jelent ellene a vakondháló, de a vakondhálót vetőmagos füvesítés előtt letenni, majd a talajt úgy egyengetni, gereblyézni, hogy a szerszámok minduntalan beleakadnak a hálóba igen nehezen kivitelezhető feladat.

Házi Sándor ügyvezető igazgató

W.R. Augsberger Gyepszőnyeg Kft. 

Mi az a gyepszellőztetés és a gyeplazítás?

Miért kell ez?

Tavaszra a föld felületén egy filcszerű réteg képződik, természetesen nem igazi filcről van szó, hanem a fűnyírás után rendszeresen a talajon hagyott fűzúzalékból, különböző elhalt növényrészekből álló szövedékről,  amely az egész földfelületet beboríthatja a gyep alatt. Ez a téli filc kártékony, szivacsszerűen magába szívja a nedvességet, a réteg alacsony pH-ú, s mintegy szigetelőrétegként megakadályozza, hogy a víz, a levegő és a tápanyag a földbe juthasson. A  téli időszakban a fű növekedése leáll, a fényszegény és nedves évszak a legideálisabb életfeltételeket biztosítja a mohaféléknek, amelyek gyorsan elszaporodnak. Ha a felhalmozódás nagyobb, mint a természetes lebomlási folyamat, rövid idő alatt egy vastag tőzegszerű réteg is kialakulhat.

Ha szeretnéd, hogy a gyep erős és egészséges legyen, mindjárt tavasszal a növekedési fázis legelején meg kell szabadítanod a füvet a szár tövénél fojtogató téli filctől, ezt a munkamozzanatot gyepszellőztetéssel vagy még inkább, gyeplazítással éred el.

Mi történik, ha nem teszem?

Ha nem avatkozunk be, kialakulhat egy olyan helyzet, amely a moha elterjedését nagymértékben segíti és néhány éven belül gyepfelületedet „felszámolja”. Kedvezőtlen körülmények között évente 1 cm filcréteg is létrejöhet. 1 cm vastagságig nem ad okot aggodalomra, mert kedvező hatásai is érvényesülhetnek, 1 cm en felüli növekvő rétege azonban akár 20 l /m² öntözővizet is képes megkötni és a víz talajba jutását megakadályozni, ami nyáron roppant káros. A fű gyökere oda törekszik, ahol a víz és a tápanyagok könnyebben elérhetőek, ezért a gyökérzet a föld közvetlen felületénél alakul ki, ahelyett, hogy a föld mélyebb rétegei felé igyekezne.

Miért baj ez?

A filcréteg részben lezárja a talajt, kirekesztve a levegőt, a fényt és a nedvességet, másrészt a vizet magába szívja és tartja. A fű gyökere természetesen a nedvességet keresi, és a felszín közelében ezt a moharéteget hálózza be, nem hatol le mélyre a talajba.

Később ez azt eredményezi, hogy a föld mélyebb rétegeiben lévő vizet nem tudja felszívni, és a szárazabb nyári periódusokban elpusztul a növény. A kikopott területeken az igénytelenebb gyomnövények könnyen megtelepszenek. A filcréteg más módon is árthat füvünknek, a talaj közelében egy rothadó közeg alakul ki, amely különböző gombabetegségeknek és fertőző vírusbetegségeknek lehet okozója.

Gyepszellőztetésen azt értjük, amikor erősen elfilcesedett gyepet gyepszellőztető célgéppel (általában forgó, rugós, drótkarmok segítségével), megszabadítjuk a felhalmozódott gyepfilc rétegtől. Egy jól sikerült gyepszellőztetéssel 1 kg/ m² gyepfilcet is eltávolíthatunk erősen elfilcesedett gyepünkből. Gyepszellőzetés legkedvezőbb időpontja, tavasz illetve kora ősz. Csak akkor lássunk neki, ha a fűszálak szárazak! Nyáron kerüljük a gyepszellőztetést, a vitalizáló növény megsínyli a beavatkozást!

Kézi gyepszellőztetővel csak azokat a részeket munkáljuk meg, amelyekhez a gép már végképpen nem fér oda, használata borzasztóan fárasztó és nem is annyira hatékony. Erősen elfilcesedett területen csak megismételt gyepszellőztetéssel, lehet a kívánt eredményt elérni. Ehhez a művelethez már lehet, hogy a karmos gyepszellőztető már nem elégséges, inkább forgókéses gyeplazító gép szükséges.

A gyeplazító gép elvégzi a szellőztetés munkáját, de annál többet is, a talajba is belemar, így a nyiladékot nem csak a felszínen, hanem a felszín alatt is biztosítja. Az elhalt, de le nem bomlott gyökér és szártő maradványokat is felszínre dobja, szinte megtisztítja a gyökérzónát.

Kifejezetten káros hatású a gyepszellőztetés és a gyeplazítás abban az esetben, ha a gyep beteg. A gyepbetegségek jó része a szártöveket és a gyökérnyakakat támadja meg, amelynek okán a növény a fizikai behatást nem tudja elviselni. Ilyen esetben a beavatkozás után drámai növénypusztulással kell számolnunk. Sajnos a betegségek kezdeti szakaszában lévő pázsitok esetében is, gyors leromlás jelentkezhet gyeplazítás után, mert a gyepápoló gépek a fertőzést széthordják. Ezért a gyepszellőztetést és a gyeplazítást mindig betegség kontroll előzze meg! A gyeplazítógép az egyik leghasznosabb, mással nem helyettesíthető pázsitápoló, gyepgondozó berendezés, használata nagy gyakorlatot kíván és a gép is drága, de a Pázsit Doktor® vállalkozások mindegyike olyan áron áll rendelkezésedre, hogy véleményem szerint boldogan döntesz úgy, hogy nem Te vállalod. 

Többet szeretnék tudni a Pázsi Doktor gyeplazítás szolgáltatásáról!>>>

Bárány László

Pázsit Doktor

Foltos a gyepem, mit tegyek?

Gyönyörű, egyenletes élénk üde világos vagy mély smaragdzöld az a pázsit, amely vágyainkban feltűnik. Valójában a zöld gyep a kertben az egyensúlyt, az egészséget sugallja. A növények, így a gyep is, ha gyengélkedik színváltozással, színehagyottsággal, foltosodással jelzi, baj van. Az első jelzés után, ha nem avatkozunk be, továbbiakat is megtapasztalunk, a fű elveszti rugalmasságát, tömöttségét, ritkul, elfekszik, végül elhal.

A jelenség inkább gyakori, mint különleges, okait kutatva kettős:

Legjellemzőbbek az élettani okok. A gyep öregedése is a telepítéssel kezdődik, fajtajellegtől meghatározottan 3-12 év a várható élettartam.

Az „diszkont” minőségű fűmagkeverékek alkotói, nagy részben korán halnak. Az élettani okokra visszavezethető foltok, színváltozások leromlások általában a telepítés utáni harmadik évben szembeötlők.

Az egyoldalúan vagy egyáltalán nem táplált gyepek ennyi idő alatt felélik tartalékaikat, és satnyulni kezdenek. A leromlás önmagában is előidézhet foltokat a füvön, mert a talaj tápanyageloszlása általában nem egyenletes.

A leromlott állapotú füvek jellemzője a színehagyott folt, illetve a piszkos zöld folt. Az első stációt a különböző hiánybetegségek tünetei követik, melyek az előzőekhez még rózsaszín, narancs és a barna árnyalatait is hozhatják. A következő állomás a betegség szimptómák (tünetek) okozta foltok a füvön, melyek már igen széles színskálán mozognak jellemzőek, az un.  „szárazulatos” foltok, melyek szalmás sárgult, illetve barna színűek, extrém vörös is jelentkezhet. A tünetek lehetnek levélvégi és teljes levéllemez elszíneződésűek is. Állati eredetű vagy talajlakó gombák által termelt nitrogén okán tolult haragoszöld foltok vagy körök is jelentkezhetnek.

A képet tarkíthatják a nyálkás, vattapamacs-szerű, vagy ragacsos esetleg rozsdás képletek, melyek mind előrehaladott gombabetegségekre utalnak.

A határozott mértani formák, sávok általában emberi tevékenységre vezethetők vissza, a határozatlan rajzolatok, körök betegség eredetűek.    

Mi Pázsit Doktorok, úgy véljük a gyepbetegségek zöme megbomlott egyensúlyi állapotot következménye. Ha megszüntetjük a betegség okozó tényezőit, az egészség helyreáll. Természetesen az előrehaladott beteg gyepet gyógyítani is szükséges. Tekintettel a gyepbetegségek sokféleségére a helyes diagnózis felállítása, minden gyógyítás alapja. 

Ne kísérletezz, jobb, ha szakembert hívsz! 
     

Bárány László

Pázsit Doktor

www.pazsitdoktor.hu

Segítség! Pókhálós a füvem!

Segítség!

Eső után rengeteg „pókháló” van a fűben!
 

Az esős idők múlásával egyre többen merészkednek ki reggel a kertbe, és meglepetéssel tapasztalják, hogy a fűben „pókhálók sokasága feszít”.
Valami ehhez hasonlatos, mint a képen:
 

Ha jobban körülnézünk, kiderül, hogy a „pókhálók” a talaj közelében szinte behálózzák a felszínt, mivel pókokat nem látunk és a nap felemelkedésével, locsolás vagy az eső hatására a pókhálók is eltűnnek, nem érezzük veszélyesnek a helyzetet.
Pedig azzá válthat, mert a következő reggel a jelenség rejtélyesen újra ismétlődik.

A tartósan nedves, esős nyári idő szó szerint „melegágya” a gyep gombák által okozott betegségeinek. Amit láthatunk, főleg reggel, az a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak vékony szövedéke a micélium.

A „pókhálók” vagy vattapamacsszerű képződmények több nyári gyepbetegség kísérő jelenségei között is fellelhetők. A betegség tünetek idővel, nyálkásodással, fűelhalással járhatnak együtt, például a Pythium (Szártőrrothatás) esetében, amely a frissen vetett füveket fertőzi elsősorban.
Micélium képződéssel jár az igen gyakori a Rhizoctonia solani (Barna foltos pusztulás), amely nevéhez híven barna foltok kíséretében okozza a gyep gyors pusztulását. Itt említhetjük a  Sclerotinia homeocarpa (Dollár folt) betegséget is, amely szintén produkál felismerhető micéliumokat, de kevésbé rejtőzködő korai stádiumban, mint a két előzőleg említett, a Dollár folt kis 2-3 cm es kezdeti sárgás foltjairól hamar beazonosítható.
Az említett gyepbetegségek közös vonása a meleg nedves időben való terjedés, viszonylag nagy agresszivitás, a fertőző képességet és a pusztító jelleget tekintve.

Az ellenük való védekezés is tartalmaz közös elemeket:

1. Haladéktalanul kapcsold le az öntöző berendezést! Ha az eső megszűnik, akkor is, legalább 5-7 napig ne öntözz, az után is csak keveset!

2. Ha az idő engedi, száraz időben, éles késsel, nyírjuk le a füvet. A fűnyírást az egészséges részen kezd és a beteg részen fejezd be! A fűnyírót munka után fertőtlenítsd!  A nyiradékot szállítassd el, ne tedd a komposztálóba. A mozzanat még így sem veszélytelen, mert a gombabetegségek terjedését a fűnyíró is elősegítheti, de a magas fű az átszellőzést gátolja, így mindenképpen a betegség elterjedését erősíti, amit meg kell szüntetni.

3. Gyors segítség lehet még egy villás „szurkálás” (öntözőcsövet kerüld!). Az azonnali gyeplevegőztetést vagy gyeplazítást azért tartom rossz gondolatnak, mert a gyepbetegségek legtöbbje „szártőre támad”, és a beteg meggyengült szártőnek egy ilyen beavatkozás a véget is jelentheti.

4. Ezen betegségek többsége nem „gyógyul magától”, sok esetben hőmérsékleti limiten kívül esve átmenetileg tünetmentessé válhat, később viszont újra visszatér, még az újonnan telepítet füvet is felülfertőzheti. A házilagos eljárásokon túl szakember bevonását javasolom, aki gyors kezeléssel, homokszórással, speciális tápanyag utánpótlással segíti a védekezést.

Amennyiben segítségre van szüksége a probléma orvoslásában vegye fel velünk a kapcsolatot.
 

www.pazsitdoktor.hu