Mi az a gyepszellőztetés és a gyeplazítás?

Miért kell ez?

Tavaszra a föld felületén egy filcszerű réteg képződik, természetesen nem igazi filcről van szó, hanem a fűnyírás után rendszeresen a talajon hagyott fűzúzalékból, különböző elhalt növényrészekből álló szövedékről,  amely az egész földfelületet beboríthatja a gyep alatt. Ez a téli filc kártékony, szivacsszerűen magába szívja a nedvességet, a réteg alacsony pH-ú, s mintegy szigetelőrétegként megakadályozza, hogy a víz, a levegő és a tápanyag a földbe juthasson. A  téli időszakban a fű növekedése leáll, a fényszegény és nedves évszak a legideálisabb életfeltételeket biztosítja a mohaféléknek, amelyek gyorsan elszaporodnak. Ha a felhalmozódás nagyobb, mint a természetes lebomlási folyamat, rövid idő alatt egy vastag tőzegszerű réteg is kialakulhat.

Ha szeretnéd, hogy a gyep erős és egészséges legyen, mindjárt tavasszal a növekedési fázis legelején meg kell szabadítanod a füvet a szár tövénél fojtogató téli filctől, ezt a munkamozzanatot gyepszellőztetéssel vagy még inkább, gyeplazítással éred el.

Mi történik, ha nem teszem?

Ha nem avatkozunk be, kialakulhat egy olyan helyzet, amely a moha elterjedését nagymértékben segíti és néhány éven belül gyepfelületedet „felszámolja”. Kedvezőtlen körülmények között évente 1 cm filcréteg is létrejöhet. 1 cm vastagságig nem ad okot aggodalomra, mert kedvező hatásai is érvényesülhetnek, 1 cm en felüli növekvő rétege azonban akár 20 l /m² öntözővizet is képes megkötni és a víz talajba jutását megakadályozni, ami nyáron roppant káros. A fű gyökere oda törekszik, ahol a víz és a tápanyagok könnyebben elérhetőek, ezért a gyökérzet a föld közvetlen felületénél alakul ki, ahelyett, hogy a föld mélyebb rétegei felé igyekezne.

Miért baj ez?

A filcréteg részben lezárja a talajt, kirekesztve a levegőt, a fényt és a nedvességet, másrészt a vizet magába szívja és tartja. A fű gyökere természetesen a nedvességet keresi, és a felszín közelében ezt a moharéteget hálózza be, nem hatol le mélyre a talajba.

Később ez azt eredményezi, hogy a föld mélyebb rétegeiben lévő vizet nem tudja felszívni, és a szárazabb nyári periódusokban elpusztul a növény. A kikopott területeken az igénytelenebb gyomnövények könnyen megtelepszenek. A filcréteg más módon is árthat füvünknek, a talaj közelében egy rothadó közeg alakul ki, amely különböző gombabetegségeknek és fertőző vírusbetegségeknek lehet okozója.

Gyepszellőztetésen azt értjük, amikor erősen elfilcesedett gyepet gyepszellőztető célgéppel (általában forgó, rugós, drótkarmok segítségével), megszabadítjuk a felhalmozódott gyepfilc rétegtől. Egy jól sikerült gyepszellőztetéssel 1 kg/ m² gyepfilcet is eltávolíthatunk erősen elfilcesedett gyepünkből. Gyepszellőzetés legkedvezőbb időpontja, tavasz illetve kora ősz. Csak akkor lássunk neki, ha a fűszálak szárazak! Nyáron kerüljük a gyepszellőztetést, a vitalizáló növény megsínyli a beavatkozást!

Kézi gyepszellőztetővel csak azokat a részeket munkáljuk meg, amelyekhez a gép már végképpen nem fér oda, használata borzasztóan fárasztó és nem is annyira hatékony. Erősen elfilcesedett területen csak megismételt gyepszellőztetéssel, lehet a kívánt eredményt elérni. Ehhez a művelethez már lehet, hogy a karmos gyepszellőztető már nem elégséges, inkább forgókéses gyeplazító gép szükséges.

A gyeplazító gép elvégzi a szellőztetés munkáját, de annál többet is, a talajba is belemar, így a nyiladékot nem csak a felszínen, hanem a felszín alatt is biztosítja. Az elhalt, de le nem bomlott gyökér és szártő maradványokat is felszínre dobja, szinte megtisztítja a gyökérzónát.

Kifejezetten káros hatású a gyepszellőztetés és a gyeplazítás abban az esetben, ha a gyep beteg. A gyepbetegségek jó része a szártöveket és a gyökérnyakakat támadja meg, amelynek okán a növény a fizikai behatást nem tudja elviselni. Ilyen esetben a beavatkozás után drámai növénypusztulással kell számolnunk. Sajnos a betegségek kezdeti szakaszában lévő pázsitok esetében is, gyors leromlás jelentkezhet gyeplazítás után, mert a gyepápoló gépek a fertőzést széthordják. Ezért a gyepszellőztetést és a gyeplazítást mindig betegség kontroll előzze meg! A gyeplazítógép az egyik leghasznosabb, mással nem helyettesíthető pázsitápoló, gyepgondozó berendezés, használata nagy gyakorlatot kíván és a gép is drága, de a Pázsit Doktor® vállalkozások mindegyike olyan áron áll rendelkezésedre, hogy véleményem szerint boldogan döntesz úgy, hogy nem Te vállalod. 

Többet szeretnék tudni a Pázsi Doktor gyeplazítás szolgáltatásáról!>>>

Bárány László

Pázsit Doktor

Foltos a gyepem, mit tegyek?

Gyönyörű, egyenletes élénk üde világos vagy mély smaragdzöld az a pázsit, amely vágyainkban feltűnik. Valójában a zöld gyep a kertben az egyensúlyt, az egészséget sugallja. A növények, így a gyep is, ha gyengélkedik színváltozással, színehagyottsággal, foltosodással jelzi, baj van. Az első jelzés után, ha nem avatkozunk be, továbbiakat is megtapasztalunk, a fű elveszti rugalmasságát, tömöttségét, ritkul, elfekszik, végül elhal.

A jelenség inkább gyakori, mint különleges, okait kutatva kettős:

Legjellemzőbbek az élettani okok. A gyep öregedése is a telepítéssel kezdődik, fajtajellegtől meghatározottan 3-12 év a várható élettartam.

Az „diszkont” minőségű fűmagkeverékek alkotói, nagy részben korán halnak. Az élettani okokra visszavezethető foltok, színváltozások leromlások általában a telepítés utáni harmadik évben szembeötlők.

Az egyoldalúan vagy egyáltalán nem táplált gyepek ennyi idő alatt felélik tartalékaikat, és satnyulni kezdenek. A leromlás önmagában is előidézhet foltokat a füvön, mert a talaj tápanyageloszlása általában nem egyenletes.

A leromlott állapotú füvek jellemzője a színehagyott folt, illetve a piszkos zöld folt. Az első stációt a különböző hiánybetegségek tünetei követik, melyek az előzőekhez még rózsaszín, narancs és a barna árnyalatait is hozhatják. A következő állomás a betegség szimptómák (tünetek) okozta foltok a füvön, melyek már igen széles színskálán mozognak jellemzőek, az un.  „szárazulatos” foltok, melyek szalmás sárgult, illetve barna színűek, extrém vörös is jelentkezhet. A tünetek lehetnek levélvégi és teljes levéllemez elszíneződésűek is. Állati eredetű vagy talajlakó gombák által termelt nitrogén okán tolult haragoszöld foltok vagy körök is jelentkezhetnek.

A képet tarkíthatják a nyálkás, vattapamacs-szerű, vagy ragacsos esetleg rozsdás képletek, melyek mind előrehaladott gombabetegségekre utalnak.

A határozott mértani formák, sávok általában emberi tevékenységre vezethetők vissza, a határozatlan rajzolatok, körök betegség eredetűek.    

Mi Pázsit Doktorok, úgy véljük a gyepbetegségek zöme megbomlott egyensúlyi állapotot következménye. Ha megszüntetjük a betegség okozó tényezőit, az egészség helyreáll. Természetesen az előrehaladott beteg gyepet gyógyítani is szükséges. Tekintettel a gyepbetegségek sokféleségére a helyes diagnózis felállítása, minden gyógyítás alapja. 

Ne kísérletezz, jobb, ha szakembert hívsz! 
     

Bárány László

Pázsit Doktor

www.pazsitdoktor.hu

Segítség! Pókhálós a füvem!

Segítség!

Eső után rengeteg „pókháló” van a fűben!
 

Az esős idők múlásával egyre többen merészkednek ki reggel a kertbe, és meglepetéssel tapasztalják, hogy a fűben „pókhálók sokasága feszít”.
Valami ehhez hasonlatos, mint a képen:
 

Ha jobban körülnézünk, kiderül, hogy a „pókhálók” a talaj közelében szinte behálózzák a felszínt, mivel pókokat nem látunk és a nap felemelkedésével, locsolás vagy az eső hatására a pókhálók is eltűnnek, nem érezzük veszélyesnek a helyzetet.
Pedig azzá válthat, mert a következő reggel a jelenség rejtélyesen újra ismétlődik.

A tartósan nedves, esős nyári idő szó szerint „melegágya” a gyep gombák által okozott betegségeinek. Amit láthatunk, főleg reggel, az a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak vékony szövedéke a micélium.

A „pókhálók” vagy vattapamacsszerű képződmények több nyári gyepbetegség kísérő jelenségei között is fellelhetők. A betegség tünetek idővel, nyálkásodással, fűelhalással járhatnak együtt, például a Pythium (Szártőrrothatás) esetében, amely a frissen vetett füveket fertőzi elsősorban.
Micélium képződéssel jár az igen gyakori a Rhizoctonia solani (Barna foltos pusztulás), amely nevéhez híven barna foltok kíséretében okozza a gyep gyors pusztulását. Itt említhetjük a  Sclerotinia homeocarpa (Dollár folt) betegséget is, amely szintén produkál felismerhető micéliumokat, de kevésbé rejtőzködő korai stádiumban, mint a két előzőleg említett, a Dollár folt kis 2-3 cm es kezdeti sárgás foltjairól hamar beazonosítható.
Az említett gyepbetegségek közös vonása a meleg nedves időben való terjedés, viszonylag nagy agresszivitás, a fertőző képességet és a pusztító jelleget tekintve.

Az ellenük való védekezés is tartalmaz közös elemeket:

1. Haladéktalanul kapcsold le az öntöző berendezést! Ha az eső megszűnik, akkor is, legalább 5-7 napig ne öntözz, az után is csak keveset!

2. Ha az idő engedi, száraz időben, éles késsel, nyírjuk le a füvet. A fűnyírást az egészséges részen kezd és a beteg részen fejezd be! A fűnyírót munka után fertőtlenítsd!  A nyiradékot szállítassd el, ne tedd a komposztálóba. A mozzanat még így sem veszélytelen, mert a gombabetegségek terjedését a fűnyíró is elősegítheti, de a magas fű az átszellőzést gátolja, így mindenképpen a betegség elterjedését erősíti, amit meg kell szüntetni.

3. Gyors segítség lehet még egy villás „szurkálás” (öntözőcsövet kerüld!). Az azonnali gyeplevegőztetést vagy gyeplazítást azért tartom rossz gondolatnak, mert a gyepbetegségek legtöbbje „szártőre támad”, és a beteg meggyengült szártőnek egy ilyen beavatkozás a véget is jelentheti.

4. Ezen betegségek többsége nem „gyógyul magától”, sok esetben hőmérsékleti limiten kívül esve átmenetileg tünetmentessé válhat, később viszont újra visszatér, még az újonnan telepítet füvet is felülfertőzheti. A házilagos eljárásokon túl szakember bevonását javasolom, aki gyors kezeléssel, homokszórással, speciális tápanyag utánpótlással segíti a védekezést.

Amennyiben segítségre van szüksége a probléma orvoslásában vegye fel velünk a kapcsolatot.
 

www.pazsitdoktor.hu

Hívatlan társbérlők: cserebogár lárvái a pajorok

A talaj süppedőssé, a gyeppopuláció erőtlenné vált? Ha most erősen bólogatsz, akkor tégy egy próbát kivel is van dolgod. Ha a fűszálakat megmarkolva a nővény gyökértelenül a kezedbe marad, már erősen lecsökkentettük a lehetőségeket. Úgy tűnik, hogy hívatlan társbérlők költöztek fűfelületünk talajába. Nos, fogj egy kis kerti ásót és egy 10 cm-es sugarú körben, lékeld meg a földet és fordítsd a felszínre. A benne lakók hasonlítanak Ő rá?

Igen? Ha a válaszod igen, akkor bizony cserebogár pajorral van dolgod. Néhány nem elhanyagolható apróság, amit érdemes róla tudnod, mielőtt figyelmen kívül hagynád: A lárva fejlődésének ideje hazánkban 3 év. A pajor fejlődése során rendkívüli étvággyal bír, amit a növényeink gyökereinek rágásával próbál kielégíteni. Ennek eredménye képen a növények elhervadnak intenzív jelenlétük esetén el is pusztulnak. Kedvező életteret a barna erdő talaj és a porhanyós vályogtalaj biztosít számára (jellemzően ezt használják kertépítésnél termőtalajként). A talajszint szerinti elhelyezkedésüket a nedvesség és a hőmérséklet határozza meg. Fejlődésüket serkenti a csapadékos melegedő tavaszi és a késő nyári időjárás. A szembetűnő kárt a második, illetve a harmadik éves pajorok okozzák. A rajzás április végén indul meg, amikor a talaj hőmérséklete 25 cm mélységben eléri a 11 oC-t. Ebből tökéletesen látszik, hogy a legideálisabb életterük az igényesen kialakított gyepfelület... puha termőtalaj, zsenge és sűrű gyökér rendszer, folyamatos öntözés ez maga a "Pajor Mennyország"! Mit lehet ez esetben tenni? A jelenleg közforgalomban elérhető irtószerek mezőgazdasági kultúrákra lettek kifejlesztve, hatásukat talajba bedolgozva tudják érvényesíteni. Ha már beállt növénykultúráról beszélünk, mint a gyep, ez nem tűnik jó megoldásnak, hívd a területi Pázsit Doktort segíteni fog!