2012. szeptember 18., kedd



Őszi gyepápolás, miért fontos? 



"Csak az a szép zöld gyep..." mondja ki Poldi bácsi az Égigérő fű című filmben a park lényegét, legfőbb értékét. A legtöbben valóban csak a föld feletti zöld szőnyeget tekintik fontosnak. Használati szempontból jól is van ez így. Tavasszal és nyáron a fű élettani ciklusa idomul a kerttulajdonos szemléletéhez és ez irányú elvárásaihoz, a zöldállomány erőteljes növekedése az időszerű feladat. A nyár kánikulai forróságában a fű növekedését a növény leállítja és bár a hőmérséklet visszaesésével újra megindul, már nem fogja elérni a tavaszi növekedési maximumot.

Ősszel a súlypont a szártövek és a gyökérzet fejlődésére helyeződik át. Az a kerttulajdonos, aki számára ez már periférikus, a későbbiekben komoly nehézségekkel nézhet szembe. Az, hogy jövőre satnya vagy elégtelen gyökérzet és tövek tartják a levéllemezeket, alapvetően rontani fogják a gyepszőnyeg tetszetősségét. Az közeli évszakokban elgyengült talaj közeli növényi részek között gomba- és vírusbetegségek, kórokozók és kártevők fenyegetnek. Ilyen körülmények között szinte biztosra vehetők a téli- tavaszi gyepbetegségek kialakulása.



A nyári időszakból kilépő gyep általában- a folyamatos nyírás okán- tápanyagoktól megfosztott, több esetben mohos vagy gyomok által támadott. A gyomok és a moha visszaszorítása nélkül a gyep tavaszra, a fenyegetettség mértékében, akár fel is számolódhat. A talaj lazításának, a gyep felülvetésének fontosságáról és időszerűségéről előző hírleveleinkben irtunk.
Az őszi gyeptrágyázás fontosságát a szakma elismeri, az alkalmazott anyagok tekintetében azonban eltérő sok esetben hajmeresztő megoldások születnek. 

Nézzünk néhányat!
Találkozhatunk az apró, érett szarvasmarhatrágya kiszórásával vagy erre buzdítással. A szarvasmarha trágya ősi környezetbarát talajerő-javító anyag, úgy használják, hogy a talajba dolgozzák (szántják) vagy felülszórják, és beszivárgás után vetik a kultúrnövényt( de avval fizikálisan nem érintkezik). Alpesi legelőkön találkozhatunk még higított (folyékony) kiszórással.

Mi a baj evvel? 

Hát az, hogy először is a kerti gyepet nem szántjuk, a szarvasmarhatrágya földfelszínre való kiszórása esetén a gyepet megégeti (elsősorban túlzott Nitrogén tartalma miatt), az állatok emésztőrendszeréből a gyommagvak csirázó képesen kerülnek ki, ezáltal ha ezt tesszük a gyepre, már el is intéztük, hogy gyomos legyen.
A másik óriási ötlet a gombakomposzt kiszórása, az esetek többségében egy éven belül Marmaris vagy Tündérkör nehezen gyógyítható betegségével nézünk szembe, inkább ne tedd!

És végül a „nagy találmány” az egész évben használható hosszan feltáródó okos műtrágya.
Ősszel már csak csekély mennyiségben szabad használni nitrogén tartalmú tápanyagokat! Bár ugyan még tetszetős zöldülést eredményezhetnek, megzavarják a gyep életritmusát, nem engedik idejében "telelni", a szártöveket elvékonyítják, a növény a fagyveszélyre és a gombabetegségekre a következő tavasszal érzékenyebb lesz.
Nézzük meg az alkalmazni kívánt műtrágya összetételét, ha jelentős Nitrogént is tartalmaz, tegyük el jövő tavaszra!

Hát akkor mit használjunk?
A száraz felülszórások tekintetében javallott a dúsított komposzt, a biohumusz esetleg a Kálium fejsúlyos műtrágyák, de a leginkább a környezetbarát tápoldatok és élőflórák.
Ha segítségre van szükséged, hívd az illetékes Pázsit Doktort!



Bárány László
Közép-Buda Pázsit Doktora


2012. szeptember 10., hétfő


Miért jó ősszel füvesíteni?

Bár a kertekkel kapcsolatos nagy nekibuzdulások ideje a tavasz és ennek okán a füvesítések nagy része tavasszal és kora nyáron történik meg, mégis a tapasztalatok azt mutatják, a legszebb pázsitok az őszi vetésekből kelnek.


Miért van ez?

Hát nem a véletlenen múlik, vegyük csak sorra az élettani és környezeti okokat! Elsősorban a hőmérsékleti tényezőket említeném, nappal már nem kell a nyári forrósággal számolni, amely akár a magokat meg is főzhetné, az őszi talajhőmérséklet még akkor is kedvező a csirázás szempontjából, amikor a levegőn már hűvös éjszakát érzünk. Az egyre inkább kaotikussá váló időjárás még az őszt nem borította fel, nincs hőhullám és a hőmérséklet még leginkább kiszámítható (mondjuk a tavasszal ellentétben). Ehhez a gondolathoz kapcsolódhat az időbeliség. Az őszi vetés (beszéljünk itt a szeptember 15-október 15 közötti időszakról) „elkerüli” a nyári gombabetegségeket, amelyek a nyári gyeptelepítések legtöbbjénél jelentős problémát képesek okozni, kétszikű gyomokat és a rettegett „muhar-t” is! Ne féljünk kisebb gyomosodás minden vetett füvet meglátogat, de ez esetben a tavasszal a fű olyan növekedési időszakban lesz, hogy a gyomirtás már elvégezhető. Igen most jön az öntözés és a csapadék. Ebben az időszakban jelentős csapadékra és harmatképződésre lehet számítani. Az automataöntöző berendezések mellett is jelentős a természetes klórmentes, mikroelem dús eső kelesztő, növesztő hatása. Kisebb a párolgási veszteség így az öntözés is költséghatékonyabb.

Fontos az időzítés!

Az őszi füvesítést érdemes minél előbb megkezdeni, hogy még a csapadékos idő beállta előtt a kelés meginduljon, késő őszig lehetőleg összesűrűsödjön a fű.
 A fűmagkelés 15 fok és a felett optimális, 10 C fok alatt azonban vontatottá válik. A túlkésői vetés hátránya, hogy a téli csapadék el –vagy összemossa a magokat. Az ősszel elvetett, de ki nem kelt magvak nagy része a tavasz elején, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 6 Celsius fokot, kicsírázik. Az eső által elmosott magok azonban egyenlőtlen kelést eredményezhetnek. A fűmag és az egészséges felnőtt fű ellenáll az alacsony hőmérsékletnek a növendékfű (1-2 cm) azonban fagyérzékeny!


Ne feledje!

A füvesítés a talaj-előkészítéssel, a felülvetés a gyomirtással, gyeplazítással indul, számoljon ezek időigényével is, akár hidrovetéssel, akár szárazvetéssel szeretné a gyepet telepíteni vagy megifjítani. Ha a kertje gyepfelületén több lombhullató fa is található számoljon azok fajtajellegével.
Ha segítségre van szüksége, hívjon minket! »»»