2011. szeptember 15., csütörtök

Segítség! Pókhálós a füvem!

Segítség!

Eső után rengeteg „pókháló” van a fűben!

 
Az esős idők múlásával egyre többen merészkednek ki reggel a kertbe, és meglepetéssel tapasztalják, hogy a fűben „pókhálók sokasága feszít”.
Valami ehhez hasonlatos, mint a képen:
 

Ha jobban körülnézünk, kiderül, hogy a „pókhálók” a talaj közelében szinte behálózzák a felszínt, mivel pókokat nem látunk és a nap felemelkedésével, locsolás vagy az eső hatására a pókhálók is eltűnnek, nem érezzük veszélyesnek a helyzetet.
Pedig azzá válthat, mert a következő reggel a jelenség rejtélyesen újra ismétlődik.

A tartósan nedves, esős nyári idő szó szerint „melegágya” a gyep gombák által okozott betegségeinek. Amit láthatunk, főleg reggel, az a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak vékony szövedéke a micélium.

A „pókhálók” vagy vattapamacsszerű képződmények több nyári gyepbetegség kísérő jelenségei között is fellelhetők. A betegség tünetek idővel, nyálkásodással, fűelhalással járhatnak együtt, például a Pythium (Szártőrrothatás) esetében, amely a frissen vetett füveket fertőzi elsősorban.
Micélium képződéssel jár az igen gyakori a Rhizoctonia solani (Barna foltos pusztulás), amely nevéhez híven barna foltok kíséretében okozza a gyep gyors pusztulását. Itt említhetjük a  Sclerotinia homeocarpa (Dollár folt) betegséget is, amely szintén produkál felismerhető micéliumokat, de kevésbé rejtőzködő korai stádiumban, mint a két előzőleg említett, a Dollár folt kis 2-3 cm es kezdeti sárgás foltjairól hamar beazonosítható.
Az említett gyepbetegségek közös vonása a meleg nedves időben való terjedés, viszonylag nagy agresszivitás, a fertőző képességet és a pusztító jelleget tekintve.

Az ellenük való védekezés is tartalmaz közös elemeket:

1. Haladéktalanul kapcsold le az öntöző berendezést! Ha az eső megszűnik, akkor is, legalább 5-7 napig ne öntözz, az után is csak keveset!

2. Ha az idő engedi, száraz időben, éles késsel, nyírjuk le a füvet. A fűnyírást az egészséges részen kezd és a beteg részen fejezd be! A fűnyírót munka után fertőtlenítsd!  A nyiradékot szállítassd el, ne tedd a komposztálóba. A mozzanat még így sem veszélytelen, mert a gombabetegségek terjedését a fűnyíró is elősegítheti, de a magas fű az átszellőzést gátolja, így mindenképpen a betegség elterjedését erősíti, amit meg kell szüntetni.

3. Gyors segítség lehet még egy villás „szurkálás” (öntözőcsövet kerüld!). Az azonnali gyeplevegőztetést vagy gyeplazítást azért tartom rossz gondolatnak, mert a gyepbetegségek legtöbbje „szártőre támad”, és a beteg meggyengült szártőnek egy ilyen beavatkozás a véget is jelentheti.

4. Ezen betegségek többsége nem „gyógyul magától”, sok esetben hőmérsékleti limiten kívül esve átmenetileg tünetmentessé válhat, később viszont újra visszatér, még az újonnan telepítet füvet is felülfertőzheti. A házilagos eljárásokon túl szakember bevonását javasolom, aki gyors kezeléssel, homokszórással, speciális tápanyag utánpótlással segíti a védekezést.

Amennyiben segítségre van szüksége a probléma orvoslásában vegye fel velünk a kapcsolatot.

 

Hívatlan társbérlők: cserebogár lárvái a pajorok

A talaj süppedőssé, a gyeppopuláció erőtlenné vált? Ha most erősen bólogatsz, akkor tégy egy próbát kivel is van dolgod. Ha a fűszálakat megmarkolva a nővény gyökértelenül a kezedbe marad, már erősen lecsökkentettük a lehetőségeket. Úgy tűnik, hogy hívatlan társbérlők költöztek fűfelületünk talajába. Nos, fogj egy kis kerti ásót és egy 10 cm-es sugarú körben, lékeld meg a földet és fordítsd a felszínre. A benne lakók hasonlítanak Ő rá?



Igen?

Ha a válaszod igen, akkor bizony cserebogár pajorral van dolgod. Néhány nem elhanyagolható apróság, amit érdemes róla tudnod, mielőtt figyelmen kívül hagynád:
A lárva fejlődésének ideje hazánkban 3 év. A pajor fejlődése során rendkívüli étvággyal bír, amit a növényeink gyökereinek rágásával próbál kielégíteni. Ennek eredménye képen a növények elhervadnak intenzív jelenlétük esetén el is pusztulnak. Kedvező életteret a barna erdő talaj és a porhanyós vályogtalaj biztosít számára (jellemzően ezt használják kertépítésnél termőtalajként). A talajszint szerinti elhelyezkedésüket a nedvesség és a hőmérséklet határozza meg. Fejlődésüket serkenti a csapadékos melegedő tavaszi és a késő nyári időjárás. A szembetűnő kárt a második, illetve a harmadik éves pajorok okozzák. A rajzás április végén indul meg, amikor a talaj hőmérséklete 25 cm mélységben eléri a 11 oC-t.
Ebből tökéletesen látszik, hogy a legideálisabb életterük az igényesen kialakított gyepfelület... puha termőtalaj, zsenge és sűrű gyökér rendszer, folyamatos öntözés ez maga a "Pajor Mennyország"!
Mit lehet ez esetben tenni?
A jelenleg közforgalomban elérhető irtószerek mezőgazdasági kultúrákra lettek kifejlesztve, hatásukat talajba bedolgozva tudják érvényesíteni. Ha már beállt növénykultúráról beszélünk, mint a gyep, ez nem tűnik jó megoldásnak, hívd a területi Pázsit Doktort segíteni fog!